Gothard Jenő
Gothard Jenő

2024. december 9. Hétfő

Gothard Jenő, herényi

csillagász, gépészmérnök

Születési adatok

1857. május 31.

Herény, Vas vármegye

Halálozási adatok

1909. május 29.

Herény


Család

Testvére: Gothard István (1869–1948) orvos, neurológus, festőművész és Gothard Sándor (1859–1939) mezőgazdász.

Iskola

A szombathelyi premontrei főgimnáziumban éretts. (1875), a bécsi polytechnikum gépészmérnöki okl. szerzett (1879), egyúttal csillagászati és geodéziai kutatásokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1890. máj. 8. ).

Életút

Konkoly Thege Miklós hatására Herényben saját birtokán csillagvizsgálót állított fel, s csillagászattal, csillagászati és egyéb műszerek tervezésével foglalkozott (1881–1909). ő teremtette meg elsőként Magyarországon a nagy távolságú, 178 km-es telefon-összeköttetést (1881), közreműködött az Ikervár mellett létesített első magyarországi vízierőmű tervezésében (1894–1895), a fejlesztésre megalapított Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. műszaki igazgatója (1895–1900?). A herényi asztrofizikai obszervatóriumban 1881. okt. 20-án volt az első észlelés, a csillagászati megfigyelésekben mindhárom Gothard testvér részt vett. A csillagvizsgálóhoz meteorológiai és földmágnességi észleléseket szolgáló létesítmények is tartoztak, az obszervatórium fő műszere a londoni Browning-cég által 1874-ben gyártott és Konkoly-Thege Miklóstól 1881-ben megvásárolt 254 mm tükörátmérőjű, Newton-rendszerű teleszkóp volt. Később – műszerészeivel együtt – a műszerek többségét maga Gothard Jenő tervezte, az obszervatórium általa felállított finommechanikai műhelyében. Műszereivel világhírű felvételeket készített a teljes, de Magyarországról csak részlegesen látható napfogyatkozásról (1882. máj. 17-én). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban az üstökösök spektroszkópiáját és az égi fényképezés lehetőségeit vizsgálta. Szabad szemmel nem látható üstökösről ő készített a világon először fényképfelvételt (a Barnard–Hartwig-üstökösről, 1886-ban), továbbá elsőként készített jól kimérhető üstökös-színképfelvételt (1892). Munkássága révén a 19. sz. végén már nemzetközileg elismert szakembernek számított a halvány, diffúz égitestek fényképezése területén. Fényképészeti úton fedezte fel a Lyra gyűrűs köd (M 57) központi csillagát (1886), kimutatta a csillag színképében a hidrogén és a hélium vonalainak periodikus megjelenését és eltűnését, valamint elsőként mutatta ki a nóva-csillagok párhuzamos fényességét és színképingadozását (1901). A röntgensugarak felfedezésének bejelentése után néhány héttel már ő is készített röntgenfelvételeket, továbbá Magyarországon Konkoly-Thege Miklós és Gothard Jenő használt mikrofont, ill. szerkesztett fonográfot. Élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, a teleket Olaszországban, Algériában és Egyiptomban töltötte, ahol régészeti és csillagászati szenvedélyének élt.

Emlékezet

Herényben hunyt el, a Szombathelyi Herényi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Emlékét őrzi – többek között – az ELTE Gothard Jenő Obszervatóriuma a szombathelyi Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület és a szombathelyi Gothard Jenő Általános Iskola. Emlékére a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Észak-dunántúli Koordinációja Gothard Jenő-díjat alapított (2000-ben). Halálának 100. évfordulóján és a Csillagászat Nemzetközi Éve tiszteletére a Magyar Numizmatikai Társaság Gothard Jenő-emlékérmet adott ki (2009).

Elismertség

A német Astronomische Gesellschaft választmányi (1881), a londoni Royal Astronomical Society (1883), a bécsi Photographische Gesellschaft r. tagja.

Elismerés

A Bécsi Photographiai Egylet Voigtländer-ezüstérme (1886), a bécsi fényképészeti kiállítás aranyérme (1887), a moszkvai fényképészeti kiállítás díszoklevele (1889), a berlini fényképészeti kiállítás ezüstérme (1889).

Főbb művei

F. m.: A herényi astrophysikai observatorium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1882)
Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon. – Egy új spektroskop. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1883)
A Pons–Brooks üstökös spectroscopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. – A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1884)
Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. – Tanulmányok az égi testek photographálása terén. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1885)
Az újabbkori csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai. (Népszerű természettudományos előadások gyűjteménye. Bp., 1886)
Az égi testek photographálása. (Természettudományi Közlöny, 1887)
A photographia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos célokra. (1890)
Spektralphotographiai tanulmányok. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1891. ápr. 20.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. Bp., 1891
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1891)
Stellar Photography. (American Annual of Photography, 1892)
Nova Aurigae spektruma, összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. Bp., 1892)
A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajza. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1893)
Studies on the Photographic Spectrum of the Planetary Nebulae and of the New Star. (Astronomy and Astrophysics, 1893)
Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1891-ben, 1896-ban és az 1900. évben. I–III. köt. (Bp., 1894–1902).

Irodalom

Irod.: Harkányi Béla: Megemlékezés G. J.-ről. (Természettudományi Közlemények, 1909)
Konkoly Thege Miklós: Herényi G. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1910)
Réthly Antal: Herényi G. J. meteorológiai érdemei. (Vasi Szemle, 1935)
Bencze Sándor: G. J. (Szombathely, 1957)
Farkas Dénes: A három Gothard-fivér munkássága. (Vasi Szemle, 1963)
Vértesi Péterné: G. J. Bibl. (Vasi Honismereti Közlemények, 1981)
Horváth József: G. J. tudományos tárgyhagyatéka. (Vasi Szemle, 1993)
Sragner Márta: G. J. (3. jav., bőv. kiad. Szombathely, 1994)
Vértes Ernő: 140 éve született G. J. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője