Goriupp Alisz [Alice

Goriupp Alisz [Alice, kamjonkai]

könyvtáros

Születési adatok

1894. augusztus 18.

Buziásfürdő, Temes vármegye

Halálozási adatok

1979. február 4.

Budapest

Temetési adatok

1979. február 26.

Budapest

Farkasrét

Család

Sz: Goriupp Antal (†1929), Tabajdi Elvira.

Iskola

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1916), magyar–német szakos tanári okl. szerzett (1917); közben ösztöndíjjal a lipcsei és a bécsi egyetemen egy–egy félévet hallgatott (1916–1917).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem német nyelvi lektora és a kolozsvári Marianum Női Felsőkereskedelmi Iskola óraadó tanára (1917–1918). A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, ill. az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Hírlaptára gyakornoka (1918–1922), segédőre, alkönyvtárnoka (1922–1934), Nyomtatványtára őre (1934–1946), az OSZK mb. igazgatója (1946–1948), a Könyvfeldolgozási Osztály tud. munkatársa, vezetője (1948–1959), főosztályvezetője (1959–1960), nyugdíjas főtanácsadója (1960– 1969). Ausztriában (1925–1926) és Németországban járt hosszabb tanulmányúton (1935). Az ELTE-n a katalógus- és bibliográfiaszerkesztés mb. előadó tanára (1948–1953). Nevéhez fűződik a magyarországi hírlapok katalogizálási szabályzatának elkészítése (1923), a történeti folyóiratok (18. sz.-i, 1848–1849. évi és a Tanácsköztársaság alatti és emigráns lapok) feldolgozása, a különgyűjtemények kialakítása és teljessé tétele. Irányította a gyűjtemények és katalógusok biztonsága érdekében elrendelt helyi költöztetéseket (1944–1945). Bevezette a könyvek katalogizálásának és raktári nyilvántartásának reformját, az Egyetemes Tizedes Osztályozáson (ETO) alapuló szakkatalógust. Az általa kidolgozott ún. rekatalogizálási program 225 000 könyv újrafeldolgozását jelentette. A II. vh. után az OSZK helyreállításának és újjászervezésének vezetője. Az első magyar könyvtári címleírási szabvány szerkesztője (1952). Művelődéstörténészként elsősorban 18–19. sz.-i sajtótörténettel foglalkozott, több bibliográfiát is összeállított. Munkásságát kiegészítette oktatói tevékenysége: a Könyvfeldolgozó Osztály az OSZK belső továbbképzésének műhelyévé vált, a könyvtárba kerülő fiatal bölcsészek itt tanulták meg a könyvtárosi és a tudományos munka alapjait.

Elismertség

Az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága alapító tagja (1953-tól). Az Országos Könyvtárügyi Tanács alapító tagja, Katalogizálási Szakbizottsága elnöke.

Elismerés

Munka Érdemrend (1953).

Szerkesztés

Az Irodalomtörténeti Repertórium és a Les récents études bibliographiques szerkesztője (1925–1927), a Magyar Nemzeti Bibliográfia alapító szerkesztője (1946–1954).

Főbb művei

F. m.: Döbrentei Gábor nyelvújítása. Egy. doktori értek. is. (Nyelvészeti füzetek. 76. Bp., 1916)
Az első magyar újság előfizetői. (Magyar Bibliophil Szemle, 1925)
Adalék az 1848/49-i hírlapok bibliográfiájához. (Magyar Könyvszemle, 1925)
Adalék a külföldi magyar sajtó bibliográfiájához. (Magyar Könyvszemle, 1926)
Az 1925-ik évről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925)
Irodalomtörténeti repertórium. 1925–1926. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1926–1927)
Egy ismeretlen német újság a XVIII. században. (Könyvbarátok Lapja, 1928)
A stockholmi Királyi Könyvtár magyar történelmi vonatkozású feljegyzése. – Az Életképek szerkesztőváltása 1847-ben. (Magyar Könyvszemle, 1930)
A Magyar Nemzeti Múzeum Hírlaposztálya fennállásának első fél évszázadában. 1884–1934. Az előszót Rédey Tivadar írta. (Az OSZK tudományos kiadványai. 3. Bp., 1934)
Katalogizálás. G. A. előadásának vázlata. (A Könyvtárosképző Tanfolyam előadásai. 2. Bp., 1937)
A katalógussokszorosítás problémái. (Magyar Könyvszemle, 1937)
A magyar vonatkozású könyvek könyvtári problémája. (Magyar Könyvszemle, 1938)
Néhány adat a magyar és német könyvtárak személyzeti állapotáról. (Magyar Könyvszemle, 1940)
Statisztikai adatok az Országos Széchényi Könyvtár öt évi címfelvétel-sokszorosításáról. (Magyar Könyvszemle, 1941)
A kormányzat sajtópolitikája és a magyar hírlapok a XVIII. század fordulóján. (Magyar Könyvszemle, 1944 és önállóan: Sajtótudományi Könyvtár. 7. Bp., 1944)
Az Országos Széchényi Könyvtár Nyomtatványtára a háború utolsó éveiben és az ostrom után. (Magyar Könyvszemle, 1946)
Bibliográfiai ismeretek 4. éves könyvtártudomány szakos hallgatók részére. (Bp., 1951)
Bibliográfiák és bibliográfiák szerkesztése. (Országos Könyvtári Központ. Könyvtáros és dokumentáló tanfolyam. 6. Bp., 1951)
Bibliográfiák és szerkesztésük. G. A. előadása. (Az Országos Könyvtári Központ Könyvtárostanfolyama előadásai. Bp., 1951)
Katalógusok szerkesztése, különös tekintettel az olvasókatalógusra. (A Magyar Könyvtárosok I. Országos Konferenciája. Szerk. Pók Lajos. Bp., 1953)
Az egységes címleírás kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1956).

Irodalom

Irod.: Szemkő Aladár: G. A.: Döbrentei Gábor nyelvújítása. (Irodalomtörténet, 1917)
Varga Imre: G. A., a könyvtáros. (Könyvtáros, 1954)
Komjáthy Miklósné–Pajkossy György: Ötven év a nemzeti könyvtárban, katalógus és bibliográfia vonzásában. Beszélgetés G. A.-szal. (Könyvtáros, 1978)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1979. febr. 11.)
Fügedi Péterné: G. A. (OSZK Évkönyve 1978. Bp., 1980).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (665), orvos (611), író (462), történész (365), jogász (335), irodalomtörténész (286), szerkesztő (278), újságíró (269), műfordító (230), pedagógus (215), költő (189), közgazdász (182), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (118), kémikus (117), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)

További foglalkozások...