Gerlóczy Zsigmond
Gerlóczy Zsigmond

2025. február 10. Hétfő

Gerlóczy Zsigmond, gerlóczi és alsóviszokai

orvos, belgyógyász, higiénikus

Születési adatok

1863. június 25.

Pest

Halálozási adatok

1937. szeptember 9.

Budapest


Család

Sz: Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere, Barkassy Amália (1841–1937). F: 1. galántai Fodor Margit (1869–1897), Fodor József (1843-1901) orvos leánya. Leánya: Gerlóczy Edit (1889–1978); fia: Gerlóczy Géza (1890–1952) orvos, belgyógyász és Gerlóczy Gedeon (1895-1975) építész, szakíró. 2. Nagy Ida (1887–1944). Fia: Gerlóczy Ferenc (1911–1990) orvos, gyermekgyógyász és Gerlóczy Pál (1909–1994).

Iskola

A bp.-i piarista főgimnáziumban éretts. (1881), a bp.-i tudományegyetemen orvostudori okl., ill. egészségtan szakos tanári és iskolaorvosi képesítést (1887), a heveny és fertőző betegségek kór- és gyógytanából magántanári képesítést szerzett (1898).

Életút

A bp.-i tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika (= Korányi-klinika) gyakornoka (1887–1890), a bp.-i Szent Rókus Kórház Fertőzőosztálya klinikai tanársegéde (1890–1894). A bp.-i Szent László Kórház főorvosa, igazgatója (1894–1927), a Budapest Székesfővárosi Központi Kórház igazgató főorvosa (1927–1930). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1898–1912), c. ny. rk. tanára (1912–1930). A József Műegyetemen az építés-egészségügy előadó tanára (1901–1932). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1927-től). Fertőző betegségek megelőzésével, kóroktanával, a fertőtlenítés, a nevelés, a sport higiéniai kérdéseivel, iskola-egészségüggyel, a népegészségügy epidemiológiai, higiéniai és demográfiai vonatkozásaival foglalkozott. Számos népszerű egészségügyi ismeretterjesztő könyvet írt és szerkesztett. Csapodi Istvánnal írt egészségtan tankönyve több mint negyven éven át volt forgalomban!

Emlékezet

Budapesten, a Józsefvárosban (VIII. kerület Rökk Szilárd utca 28.) élt és alkotott, villája Fonyód-Bélatelepen volt. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – fiával, Gerlóczy Gedeonnal közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Magyar Infektológusok Társasága Gerlóczy Zsigmond-emlékérmet alapított (először 1981-ben adták át).

Elismertség

Az Országos Közegészségügyi Egyesület (1921-től), a Budapesti Orvosszövetség elnöke (1924-től).

Szerkesztés

Az Ifjúság és Egészség (1898–1900), az Egészség c. lapok (1901–1912 és 1927–1934), ill. az Egészség Könyvtára c. könyvsorozat szerkesztője (1907–1914). A Szamaritánus Egyesület évkönyveinek szerkesztője (1892–1903).

Főbb művei

F. m.: Vizsgálatok a dezinficziálás gyakorlatára vonatkozólag. (Orvosi Hetilap, 1888)
A fertőtlenítésről. (Egészség, 1888)
A typhusos lakások fertőtlenítése. (Közegészségügy, 1889)
Egészségtan polgári és felsőbb leányiskolák számára. Csapodi Istvánnal. (Bp., 1890
2. jav. kiad. 1893
5. kiad. 1898
6. kiad. 1901
7. kiad. 1902
10. kiad. 1909
az új tanterv szerint átd. 11. és 12. kiad. 1912
13. kiad. 1924
14. kiad. 1926
15. kiad. 1929)
Az egészségtan tanítása középiskolákban. (Bp., 1890)
A köztisztaságról. – Védekezés a fertőző betegségekkel szemben. (Közegészségügyi Szemle, 1890)
Hasi hagymáz két ritkább esete. (Orvosi Hetilap, 1891
németül: Deutsche medizinische Wochenschrift, 1891)
Gesundheitslehre. (Bp., 1891)
Budapest fürdő- és ásványvizei. Hankó Vilmossal. (Bp., 1891)
A Szent Rókus Kórház fertőző osztályán feküdt cholera betegeken tett észleleteim. (Bp., 1892)
Melyik fürdőre menjünk, milyen vízzel éljünk? Hankó Vilmossal. (Bp., 1893)
Thermometria. (Klinikai diagnostika. Egy. tankönyv. Bp., 1893)
Ragadós fertőző betegségek korai felismerése. (Bp., 1900)
A kiütéses tífusz. (Egészség, 1908)
A fertőző betegségekről és az azok ellen való védekezésről. (Az Egészség könyvtára. 8. Bp., 1908)
A kiütéses tífusz Budapesten, 1908-ban. (Orvosi Hetilap tudományos közleményei, 1910)
A koleráról. (Természettudományi Közlöny, 1910)
Diagnostikai nehézségek fertőzéses megbetegedésekben. (Bp., 1913)
Az influenza – spanyolbetegség fellobbanása. (Természettudományi Közlöny, 1920)
Egészségi tanácsok a falunak és mindenkinek. (Bp., 1922)
Laboratóriumi és klinikai kutatások alapján formált elméletek a fertőző betegségek mibenlétéről és a mindennapi jelenségek megfigyelése. (Bp., 1923)
Az orvosképzés feladatai a fertőző betegségek ellen való védelmében. (Orvosképzés, 1924)
Az Országos Közegészségügyi Egyesület hivatása és szerepe Magyarország talpraállításában. (Egészség, 1924)
Hivatásban szerzett fertőző megbetegedések. 1 táblával. – A nyaralásról. (Egészség, 1925)
A jövendő generáció egészsége. (Egészség, 1926)
A székesfővárosi kórházak különszobái. (Gyógyászat, 1927)
Közegészségügyi és orvosi kérdések. (Egészség, 1927)
Egészségügyi ismeretek. (Bp., 1927)
A magyar orvos gondjai és a szakorvosi képesítés. (Orvosi Hetilap, 1928)
Nyitott könyv. Szerk. Bodor Antallal. (Bp., 1928
2. bőv. kiad. 1939)
A fertőző betegségekről. (A Magyar Népművelés könyvei. Bp., 1928)
Fürdőzés, nyaralás Magyarországon. (Bp., 1928)
Jó egészségügy a nemzetek erőssége. (A Magyar Népművelés könyvei. Bp., 1928)
Városi lakáspolitika, falu- és tanyalakások problémái. (Egészség, 1929)
A fertőző betegségek és az iskola, különös tekintettel az iskolaorvos működésére. (Az Egészség Könyvtára. Bp., 1929)
A dohányzás mérgező hatásának csökkentése. – A margarin élelmezésegészségügyi szempontból. – Budapest fürdőváros a testi nevelés és a közegészségügy szolgálatában. (Egészség, 1931).

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. (Bp., 1929)
A magyar legújabbkor lexikona. (Bp., 1930)
Grosch K.: G. Zs. (Népegészségügy, 1937)
Melly József: G. Zs. (Orvosi Hetilap, 1937)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Regöly-Mérei Gyula: G. Zs. emlékezete. (Egészség, 1967)
Regöly-Mérei Gyula: G. Zs. hatása a fertőző betegségek magyarországi klinikumának kialakítására. (Orvosi Hetilap, 1969. 12.)
Regöly-Mérei Gyula: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből. G. Zs. emlékére. (Orvostörténeti Közlemények, 1969)
Szállási Árpád: Fél évszázada hunyt el a higiénikus G. Zs. (Orvosi Hetilap, 1987. 44.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője