Gerlóczy Géza
Gerlóczy Géza

2022. július 3. Vasárnap

Gerlóczy Géza, gerlóczi és alsóviszokai

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1890. június 21.

Budapest

Halálozási adatok

1952. április 6.

Budapest


Család

Nagyapja: Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere. Sz: Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus, galántai Fodor Margit (1869–1897), Fodor József (1843-1901) orvos leánya. Testvére: Gerlóczy Gedeon (1895–1975) építész, szakíró és Gerlóczy Edit (1889–1978). Féltestvére: Gerlóczy Ferenc (1911–1990) orvos, gyermekgyógyász és Gerlóczy Pál (1909–1994). F: 1912-től Vángel Paula (1885–1971). Fia: Gerlóczy Géza (1914–).

Iskola

A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1908), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1912), a vér- és anyagcsere- betegségek és a belgyógyászati diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem Elmekórtani Tanszék (= Moravcsik-klinika) gyakornoka (1912– 1914). A IV. sz. Belgyógyászati Klinika (= Jendrassik-klinika) egy. tanársegéde (1914–1919), az I. sz. Belgyógyászati Klinika (= Kétly-klinika) egy. tanársegéde (1919–1925), egy. adjunktusa (1925–1933) és magántanára (1923–1933), c. rk. tanára (1933– 1939). Az Országos Tisztviselői Betegsegélyező Alap (OTBA) Rendelőintézetének, majd Kórházának igazgató főorvosa (miniszteri tanácsosi rangban, 1925–1945). A magyarországi hematológiai kutatások úttörőjeként elsősorban az ún. vérsavólabilitás kérdéseivel, a vér fibrinogéntartalmával, a szervezet savanyításával és lúgosításával, valamint a trombózis és a szepszis kór- és gyógytanával foglalkozott.

Elismertség

A Magyar Belorvosok Egyesülete elnöke (1939–1944).

Szerkesztés

Az orvosi gyakorlat kérdései – az Orvosi Hetilap melléklete – szerkesztője (1928–1938).

Főbb művei

F. m.: A diabetes insipidus és egyéb polyuriák. (Budapesti Orvosi Ujság, 1928)
Taumagen az asthma bronchiale gyógyszeres therápiájában. – Cholesterin- és lecithinadagolás befolyása az emberi vér cholesterintartalmára és fehérvérképére. – Ép és kóros emberi vérsavó befolyása bizonyos növényi alakelemek fejlődésére. (Orvosi Hetilap, 1928)
Magen-Darmblutungen in der Schwangerschaft. (Monatsschrift Ungarischer Mediziner, 1930)
Lecithines insulin hatása a rendes és a kórosan fokozott vércukorra. (Orvosi Hetilap, 1930)
A thrombosis pathogenezise. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai. Bp., 1931)
Az influenza aktuális kérdései és a budapesti tapasztalatok. (Orvosi Tudósító, 1932)
A nyelőcső-, gyomor- és bélbetegségek klinikája. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. Bp., 1932)
A septikus megbetegedések kezelése. (A Magyar Sebész Társaság munkálatai. Bp., 1932)
A hasnyálmirigy betegségei. (A máj és az epeutak betegségei és a hasnyálmirigy betegségei. Monográfia. A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára. Bp., 1933)
A pancreas betegségeinek klinikai diagnostikája. (Orvosi Hetilap, 1933)
Nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy betegségei. (A belgyógyászat kézikönyve. I. köt. Bp., 1935)
A heveny pancreatitis. (A Magyar Belorvosok Egyesülete Tárgyalásaiból. Debrecen, 1939)
Betegségek gyógykezelései. Therapias útmutató a belgyógyászat egyes fejezeteihez. (Gyógyszerek és gyógyítás. Bp., 1941)
A belső szervek daganatainak klinikai elkülönítő kórisméje. (Orvosképzés, 1941).

Irodalom

Irod.: Regöly-Mérei Gyula: G. G. (Orvosi Hetilap, 1972. 14.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője