Gergely Mihály
Gergely Mihály

2024. március 29. Péntek

Gergely Mihály

író

Névváltozatok

1945-ig Gergely Sándor

Születési adatok

1921. november 9.

Varbó, Borsod vármegye

Halálozási adatok

2007. július 28.

Budapest


Család

Sz: Gergely Mihály bányász, Koba Zsófia. F: 1951-től Nagy Gabriella tanár. Fia: Gergely Péter (1952–); leánya: Gergely Zsófia (1955-).

Iskola

A Diósgyőri Kohász Szakipari tanonciskolában (1936–1940), majd polgári iskolában tanult (1940–1941), a miskolci gimnáziumban éretts. (1947). Az MLEE filozófia szakán végzett (Budapesten, 1966).

Életút

Diósgyőrött hőkezelő vasesztergályos, acélnemesítő (1945 előtt), Az új utakon c. miskolci társadalomtudományi folyóirat szerkesztője (Ifj. Gergely Sándor néven, 1945), a Diósgyőri Munkás szerkesztője (1945–1948), a diósgyőri gyár műszaki vezetője (1948), sajtófőnöke (1949–1950). A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának lektora (1950–1952), a Magyar Írók Szövetsége fiatal írók titkára (1952–1953), a Magyar Írók Szövetsége titkára (1956. jan.–nov.). A Magyar Nemzet munkatársa (1968–1972), a Hungara Vivo (1969–1977), az Eszperantó Magazin (1973–1976) és a Világ és Nyelv c. eszperantó lapok (1973–1977), a Művészet és Barátai c. folyóirat szerkesztője (1991–1998). A Józan Élet Szövetség elnöke (1988–1998), a Művészetbarátok Egyesületének elnöke (1988–1998). A Móricz Zsigmond Kör és a Hét Krajcár Kiadó Baráti Köre elnöke (1995-től). Diósgyőri vasmunkásból lett íróvá. Pályáját verseskötettel kezdte, majd korai elbeszélő prózáját a kornak megfelelő szocialista realista regények és elbeszélések uralták. Első jelentős műve a Józsáék (1958) c. családregény, s ez a regénye, akárcsak több más kisprózája önéletrajzi ihletésű. A helyszín a vasgyári munkástelep, s a történet egy gyári munkáscsalád életét kíséri végig a II. vh. előtti évektől napjainkig (a regény folytatása Életünk, halálunk címmel 1972-ben jelent meg). Családregényei, akárcsak a Mátyás király korában játszódó történelmi regénye (Költő és király, 1979) gazdag ismeret- és élményanyagot vonultatnak fel, jóllehet cselekményei sokszor túlbonyolítottak, lélekrajzai erőltetettek. Elbeszélő prózájából még kiemelkedik a Fekete páva (1964), ami a magányról, a magárahagyatottságról és az idegenségről szóló kisregény. Legismertebb regénye a több kiadásban és több fordításban is megjelent sci-fi (A Kozmosz 15. törvénye, 1984) a nukleáris öngyilkosságra készülő Föld nevű bolygóval foglalkozik. Már az 1970-es években írt sajátos hangvételű irodalmi röpiratokat (Röpirat az öngyilkosságról, 1972), amelyekkel a magyarság sorskérdéseit vizsgálta. Késői írásaiban visszatért ehhez a műfajhoz, ezúttal azonban az ezredvégi emberiség általános problémáit elemezte, a földi élet megsemmisülésének veszélyeire hívta fel a figyelmet (Ébredj emberiség!, 2001). A nemzeti nyelvek melletti semleges közvetítő nyelv elfogadtatásáért küzdött, több eszperantó nyelvű kiadványt és antológiát, ill. művészeti könyvet és albumot is szerkesztett. Kedves képzőművészeiről szívesen írt színes portrékat, irodalmi igényű művészeti elemzéseket.

Emlékezet

Tizennégy éves koráig szülőfalujában, Varbón, majd Diósgyőrött élt. Budapestre 1950-ben költözött, ahol Erzsébetteleken (II. kerület Ördögárok utca 86.) élt és alkotott. Budapesten hunyt el, szülőfalujában nyugszik.

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst, 1981), Szocialista Kultúráért (1987), Köztársasági Elnöki Aranyérem (1996), a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2002). József Attila-díj (1953), Miskolc Város Irodalmi Díja (1972), Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Irodalmi Díja (1981), Krúdy Gyula- emlékérem (1993), az Egyetemes Kultúra Magyarországi lovagja (2003).

Főbb művei

F. m.: Gyárkémények árnyékában. Versek. (Miskolc, 1946)
Harc az üveggyárban. Reg. (Bp., 1950)
Éhségtábor. Reg. A borítót Máday Gréte tervezte. (Bp., 1952)
Szülőföld. Elb.-ek. (Bp., 1952)
Örvény. Kisregény, elb.-ek. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1955)
Julika. Reg. Ill. Kass János. (Bp., 1956)
Józsáék. Reg. (Bp., 1958
2. átd. kiad. 1975)
Kálvária és karrier. Kisregények, novellák. (Bp., 1960)
Omlás. Kisregény. (Bp., 1962)
Ez a mi korunk. A magyar Ruhr-vidéken. Varbói napló. (Bp., 1963)
Fekete páva. Reg. (Bp., 1964)
Atlasz, mire rendeltettél? Elb.-ek. (Bp., 1966)
A háborúnak nincsen vége. Reg. (Bp., 1969)
Életünk, halálunk. Reg. (Bp., 1972)
Röpirat az öngyilkosságról. (Bp., 1972
2. átd. és bőv. kiad. 1981
3. bőv. kiad. 1987)
Rácsok. Novellák, riportok, karcolatok. (Bp., 1972)
Halló, Központi Ügyelet! Elb.-ek. (Bp., 1977)
Költő és király. Reg. (Bp., 1979)
Amikor nincs háború. Vál. novellák. (Bp., 1979)
Szakmám, a lelkiismeret. Cikkek, tanulmányok. Megjelent az író 60. születésnapjára. (Bp., 1981)
Pokolhegyiek. Vál. elb.-ek. Ill. Barczi Pál. (Népszava Könyvtár. Bp., 1982)
A kozmosz 15. törvénye. Tudományos-fantasztikus regény. (Kozmosz Fantasztikus Könyvek. Bp., 1984
4. kiad. 2003
litván nyelven: Vilnius, 1987
lett nyelven: Riga, 1991)
Karambol cserbenhagyással. Reg. (Bp., 1985)
Józsáék. – Fekete páva. – Költő és király. Három regény. (Bp., 1985)
Egy tárlatlátogató tűnődései. Naplójegyzetek. Megjelent a szerző 70. születésnapjára. (Lakitelek, 1991)
Mi, gyalogrendűek. Korkép hetven jegyzetben. (A magyar valóság könyvei. Bp., 1995)
Ébredj emberiség! Röpirat hetven kiáltásban. (Bp., 2001)
Vége a művészetnek, avagy miért csiszolták a kőbaltákat? (Bp., 2001)
Az artista balladája. A szerző válogatása műveiből: elbeszélés, regény, novellák, napló. (Bp., 2004)
Hatalomvágy, halálveszély. Naplómból, 1942–2007. (Bp., 2007)
szerk.: Hodek József: Vihar és szivárvány. Egy tsz-elnök visszaemlékezései. Sajtó alá rend. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1967)
Utam a világban. – Mi vizitis mian farmon. Eszperantó irodalmi antológia. Vál., szerk. Az életrajzi jegyzeteket Benczik Vilmos írta. (Bp., 1987)
Metszetek mestere: Varsányi Pál. (Bp., 1993)
Művészetbarátok könyve. 1984–1993. Szerk. (Bp., 1994)
A vágymadár. Kardos Nagy Ibolya balladái. Szerk., az előszót írta. Ill. Csohány Kálmán. (Bp., 1995)
Kardos Nagy Ibolya: Végrendelet. Versek. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1996)
Nádudvari Nagy János: Magányos daru. Versek. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1996)
Brueghel varázslatai. 16 táblával. (Bp., 1998)
Anyanyelv, világnyelv – Bábel? Mentsük meg a nemzeti nyelveket! Szerk., vál. (Bp., 1999)
Búza Barna keresztútjai. (Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István, Viczián János. (Bp., 1994).

Megjegyzések

Eredetileg Gergely Sándornak hívták, első írásai Ifj. Gergely Sándor néven jelentek meg. Az azonos nevű kortárs írótól való megkülönböztetésül 1946-tól Gergely Mihály néven publikált.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője