Gerecze Péter
Gerecze Péter

2022. december 8. Csütörtök

Gerecze Péter

régész, művészettörténész

Születési adatok

1856. május 23.

Dés, Belső-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1914. november 2.

Pestújhely, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Temetési adatok

1914. november 4.

Pestújhely–Rákospalota


Család

Nagykőrösi eredetű evangélikus családból származott. Sz: nagykőrösi Gerecze János (1814–1896). Testvére: Gerecze János (†1901), Gerecze Pál, Fodor Miklósné Gerecze Kata és Szántó Mártonné Gerecze Mária. F: 1. Miller Lujza (†1888).  Fia: Gerecze Egon (1888–1947) gépészmérnök. 2. Heindl Irma. Leánya: Gerecze Margit (1893–1979) középiskolai tanár, Pogány Jenőné Gerecze Jolán (†1939) régész és Gerecze Irén. Unokája: Pogány Péter Szaléz (1923–1993) irodalomtörténész, bencés szerzetes, folklorista.

Iskola

Középiskoláit Szamosújvárott, Fogarasy Mihály püspök költségén és a kolozsvári líceumban végezte, Kolozsvárott éretts. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári és bölcsésztudori okl. szerzett (1881). Művészettörténeti tanulmányokat folytatott Németországban, Franciaországban és Olaszországban.

Életút

A pécsi főreáliskola (1881–1893), a budapesti VI. kerületi állami főreáliskola r. tanára (1894–1914).

Tudományos pályafutását irodalomtörténészként kezdte, első dolgozatai a 19. század magyar irodalomtörténetével, elsősorban Kazinczy Ferenc, Garay János és Madách Imre munkásságával foglalkoztak. Később érdeklődése a középkori régészet, tanári működése idején Pécs műemlékei, a város története felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a pécsi székesegyház művészettörténeti leírása terén, de egyéb Árpád-kori templomok építészettörténetét is kutatta (pl. Somogyvárott, Feldebrőn stb.). Megkezdte a pilisszentkereszti romok feltárását, feltárta a középkori Pusztatemplomot, a Vajdaság legrégebbi építészeti emlékét, valamint uo., Törökbecse közelében végzett ásatásai során ő tárta fel a híres aracsi követ (első leírását is ő adta, 1896-ban). Elsőként állította össze a magyarországi műemlékek repertóriumát (Forster Gyulával), azaz az addig ismert magyarországi műemlékek teljes jegyzékét, amely tartalmazta a műemlékek leírásán kívül a műemlékek hossz- és keresztmetszeti rajzait is.

Emlékezet

Pécsett élt, majd 1893-ban Pestújhelyen (= Budapest XV. kerület), mint az új község egyik alapítója telepedett le. A Rákospalotai Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Pestújhelyi lakását (Budapest XV. kerület Pestújhelyi út 38.) emléktábla jelzi. Szenvedélyes fényképész is volt: az általa lajstromba vett műemlékekről nemcsak rajzokat, de fényképfelvételeket is készített. A több mint ötszáz üvegnegatívból és pozitívmásolatból álló hagyatékából az Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítást rendezett (1993-ban).

Elismertség

Az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgatóválasztmányának tagja. A Műemlékek Országos Bizottsága és a Pestmegyei Régészeti Bizottság tagja.

Szerkesztés

Az Archaeologiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények állandó munkatársa (1878-tól).

Főbb művei

F. m.: Kazinczy Ferenc vallási és bölcselmi nézetei. Bölcsésztudori értek. (Pécs, 1881)
Cornides a deési ó-vári toronyról. (Szolnok-Doboka [folyóirat], 1878)
Die erste Periode der Magyarischen Kant-Literatur. 1781–1881. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok. Kolozsvár, 1881)
Erdélyi rumén népdalok a Czibles-hegy tövéből. Magyar és német nyelven. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok. Kolozsvár, 1881–1882)
Az 1638. deési országgyűlés határozatai. (Deés és Vidéke, 1882)
Pécs ipari különlegességei. (Iparosügyi Közlöny, 1882)
A franczia forradalom magyar poétája. (Pécs-Baranyai Hírlap, 1882)
Garay János ifjúsága és költészete. (Pécs [folyóirat], 1882)
Horváth Ádám kiadatlan verseiből. (Pécs [folyóirat], 1884)
Palóczi Horváth Ádám. (Figyelő, 1883)
Az aesthetikai nevelés általános eszközei. (A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1884)
Betlehemes játék Pécsről. (Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok. Kolozsvár, 1885)
Mire képesít a kereskedelmi középiskola? (A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1885)
A kedélynevelés általános eszközei. (A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1887)
A pécsi székesegyház falfestményei. 1–5. (Budapesti Hírlap, 1888)
A pécsi székesegyház külseje. A Pécsi Főreáliskola Értesítője, 1888)
Székely népballadák fejtegetve. Felolvasás. (Pécs, 1889)
Madách és az ember tragédiája. Felolvasás. (Pécs, 1889)
Lotz Károly újabb képei a pécsi székesegyházban. (Élet, 1891)
A pécsi székesegyház és falfestményei. Útmutató a templom megtekintésére. (Pécs, 1891
németül: Die Fünfkirchner Kathedrale und ihre Wandgamälde. Wegweiser für die Fünfkirchner Kathedrale. Fünfkirchen, 1891)
Petőfi „Őrült”-jének bölcselkedése. Felolvasás. (Pécs, 1892)
A pécsi székesegyház, különös tekintettel falfestményeire. Műtörténelmi tanulmány. 34 szövegközti képpel és 21 tábla rajzzal. Kiadói, bordázott gerincű félbőrkötésben, a kötéstáblán aranyozott címképpel, körül aranymetszéssel. (Bp., 1893)
Négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök és emlékszobra. 3 tábla rajzzal. (Pécs, 1893)
A falfestés technikája a pécsi székesegyházban. (Művészi Ipar, 1893)
A pécsi székesegyház építés tekintetében. (Építészeti Szemle, 1893)
Az egyházi festés jelene és jövője. (Magyar Állam, 1893)
A művészi restauratióról Olaszországban és a Rajna vidékein. (Budapesti Szemle, 1893)
Római emlékkövek a pécsi székesegyházból. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
A pécsi székesegyház régiségei. 1–4. – Épületi maradványok az Árpádok korából. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
Szent Simeon ezüstkoporsója Zárában. (Archaeologiai Közlemények, 1895
németül is)
Adalékok Szent Simeon zárai ezüstkoporsójának keletkezéséhez. – A vámosi puszta-templomról. – Szent Simeon zárai ezüst koporsója keletkezéséről. 1–2. Pór Antallal. – Néhány Árpádkori templomunk. Építészeti emlékek az ezredévi kiállításon. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
A debrői altemplom. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
A pécsi székesegyház egykori oltársátra és többi szobrászati maradványai. (Archaeologiai Közlemények, 1897)
A Biblia és a művészetek. (Bp., 1898)
Szobrászati emlékek Magyarországon, különös tekintettel az ezredéves történelmi kiállítás szobrászati részére. (Magyarország az ezredik évben. V. köt. Bp., 1898)
Falképek Nagy-Libercsén, Nógrád vármegyében. (Archaeologiai Értesítő, 1899)
A képzőművészetek története. Morvay Győzővel. (Ifjúsági Könyvtár. 4. Bp., 1900)
A pécsi postapalota alatt kiásott régi falak. (Archaeologiai Értesítő, 1904)
Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. (Magyarország műemlékei. II. köt. Szerk. Forster Gyula. Bp., 1906)
Dunavecsei ásatások. (Archaeologiai Értesítő, 1910).

Irodalom

Irod.: G. P. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
Éber László: G. P. (Történeti Szemle, 1915)
Világlexikon. A tudás egyeteme. (Bp., 1925)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Dankó Imre: G. P. élete és munkássága. (Művelődési Tájékoztató, 1965)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Bakó Zsuzsanna Ildikó: G. P. fényképhagyatéka. G. P. műveinek bibliográfiájával. Kétnyelvű kiadvány, a német fordítás Varga Éva munkája. (Forráskiadványok. Bp., 1993)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. köt. (Újvidék, 2002)
Bakó Zsuzsanna Ildikó: 150 éve született G. P. (Műemlékvédelem, 2007)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője