Gerecs Árpád
Gerecs Árpád

2024. március 29. Péntek

Gerecs Árpád

kémikus

Névváltozatok

1913-ig Gremsperger

Születési adatok

1903. július 18.

Zsámbék, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1982. január 27.

Budapest


Család

Sz: Gremsperger Mihály kéményseprősegéd, Kittler Róza.

Iskola

Esztergomban éretts. (1921), a bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. (1927), műszaki doktori okl. (1930), a szénhidrátok és glükozidok tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1930). Az MTA tagja (l.: 1951. dec. 15.; r.: 1958. nov. 28.).

Életút

A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Vegyészmérnöki Osztály Szerves Kémiai Intézetének tanársegéde (1928–1938) és magántanára (1941–1949); közben a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Rt. kutatómérnöke (1938–1951). A Szerves Vegyipari Kutató Intézet (1951–1952), a Gyógyszeripari Kutató Intézet igazgatója (1952– 1955); egyúttal a Szegedi Tudományegyetem TTK Alkalmazott Kémiai Tanszékének ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952– 1955) és a Tanszék vezetője (1950–1955). Az ELTE Fizikai–Kémiai–Matematikai Kara, ill. a TTK Kémiai Technológiai Tanszékének tanszékvezető egy. tanára (1956–1974). Tudományos pályafutásának kezdetén szénhidrátkémiával foglalkozott, Zemplén Gézával közösen a glükozidok és az oligoszacharidok szintézisének és szerkezetének felderítésére vonatkozó kutatásokat végzett. Felfedezte a Pictet–Vagel-féle cukorszintézis szteroszelektivitását. Később érdeklődése gyógyszerkémiai és szerves kémiai technológiai kérdések felé fordult. Kutatásai révén számos gyógyszer (B-vitamin, penicillin, sztreptomicin, ultraszeptil stb.) magyarországi gyártása vált lehetővé. Vezető szerepet játszott a magyar gyógyszeripar 1945 utáni újjáélesztésében és fejlesztésében. Szerves kémiai technológiai kutatásai során szoros együttműködést alakított ki számos ipari üzemmel (a Chinoin kívül pl. a Tatabányai Szánbányák Vállalattal, a Lakk- és Festékipari Vállalattal, a Papíripari Kutató Intézettel stb.). Jelentős szerepet játszott a Nehézipari Minisztérium által megalapított várpalotai Magyar Vegyészeti Múzeum előkészítő és szervező munkáiban (1961–1962).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréten nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Nevét vette fel a Szegedi Tudományegyetemen a Gerecs Árpád Terem.

Elismertség

Az MTA Elnökség tagja (1961. ápr. 14.–1964. ápr. 24.). Az MTA Szerves Kémiai Technológiai Bizottságának elnöke (1952–1962), Műszaki Kémiai Bizottsága tagja (1970–1982). A Magyar Kémikusok Egyesületének alelnöke. Az Oktatási Minisztérium Kémiai Szakbizottságának elnöke.

Elismerés

Munka Érdemrend (1953; arany, 1965 és 1973). Az ELTE díszdoktora (1981). Kossuth-díj (a P-vitamin, és a B1-vitamin pyrocatechin, papaverin és a tuberkulózis gyógyításánál fontos paraaminoszalicilsav hazai anyagokból való előállításáért, Kollonits Jánossal, 1950).

Főbb művei

F. m.: Notiz zur Synthese des Rohrzuckers. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1929)
A barbaloinról. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1930)
Adatok a barbaloin ismeretéhez 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1930)
Konstitution und Synthese der Rutinose, der Biose des Rutins. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1935)
Verhalten der Glucose gegen Rhodenswasserstoffsäure. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1936)
Einwirkung von Quecksilbersalzen auf Azetohalogen-Zucker. Zemplén Gézával. (Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1938)
A glükóz egy új rodánvegyületének szerkezete. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
Gyógyszerkémia és gyógyszeripar. (Bp., 1942)
Adatok a Fries-reakciókhoz. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1952. okt. 24.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Synthesen aus Tetrahydrofuryalkohol. Windholz, M.-mel. (Acta Chimica, 1958)
Alfaoxi- és alfahalogén-arilhidrazonokról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1959. okt. 2.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1960)
Über das D-Mannose-2,4-dinitrophenylhydrazon. Többekkel. (Acta Chimica, 1962)
Bevezetés a kémiai technológiába. Egy. tankönyv. (Bp., 1968
5. kiad. 1995)
Vizsgálatok a monóz-hidrazonok köréből. (Kémiai Közlemények, 1968).

Irodalom

Irod.: Beck Mihály: G. A. (M. Tudomány, 1982)
Zsadon Árpád: Emlékezés G. Á.-ra. (Kémiai Közlemények, 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője