Garai Károly
Garai Károly

2022. január 29. Szombat

Garai Károly

orvos, radiológus, feltaláló

Névváltozatok

Garay Károly 

Születési adatok

1909. augusztus 13.

Monor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1992. április 2.

Budapest


Család

Református családból származott. Szülei: Garai János vasúti altiszt, Nagy Klára.

Testvérei: Garai János (†1946. okt. 22. Temetés: 1945. nov. 6. Monor), Garai Miklós és Fekete Istvánné Garai Klára.

Felesége: 1940. szept. 28.–1965. jan. 20.: battonyai Fehér Ibolya [korábban özvegy Borbás Józsefné] (†1965. jan. 20. Bp. Temetés: 1965. jan. 26. Monor) vegyész, battonyai Fehér Mihály (†1933. dec. 20. Monor. Temetés: 1933. dec. 22. Monor) Ugocsa vármegye közjegyzője és Makay Erzsébet leánya.

Iskola

A budapesti Szent László Gimnáziumban éretts. (1928), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1935), iskolaorvosi és egészségtan szakos középiskolai tanári képesítést szerzett (1938), radiológus szakorvosi vizsgát tett (1942), a biológiai tudományok kandidátusa (1959).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar Élettani Intézetében Beznák Aladár (1901–1959) gyakornoka (1936–1939), a budapesti Szent János Kórház Röntgen Laboratóriumának segédorvosa (1939. okt. 1.–1945). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Központi Röntgen Laboratóriumának helyettes főorvosa (1943–1946), a Röntgenterápiás Osztály osztályvezető főorvosa (1946–1949). Az Agrokémiai Kutató Intézet, ill. az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete kutatóbiológusa, tud. munkatársa (1949–1954), osztályvezető tud. főmunkatársa (1954–1960).

A Széchenyi Tudományos Társaság (1938–1943), az MTA ösztöndíjasa (1950–1953).

Radiobiológiával foglalkozott, az ún. ultraszonikus sugárzás tanulmányozásával sikerült jobb hatásfokú vakcinákat előállítania. Tervei alapján épült meg az Egyesült Izzó Rt. kutatólaboratóriumának ultraszonikus generátora (1936–1939 között, Budapest ostromakor elpusztult; 1947-ben sikerült egy újabbat építenie). Szent-Györgyi Albert (1893–1986) munkatársaként nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az ún. ATP-foszfátészterkötés vizsgálatának terén.

Főbb művei

F. m.: Adatok a szérumfehérjék szerepéhez a Wassermann-reakcióban. Ultrahang hullámok hatása a Wassermann-reaginra. Rácz Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1948. 17.)
Ultrasonikus sugárzás hatása a glykogenolysisre. Fekete Lászlóval, Sándi Emillel és Sós Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1948. 29.)
Ultrasztatikus-, ultraibolya- és
röntgensugárzás hatása az adenoznin trifoszfátra – ATP. Guba Ferenccel. (Agrokémia és Talajtan, 1951)
Az ATP reverzibilis megváltozása vizes oldatban napfény hatására. Fehér Ibolyával. (Agrokémia és Talajtan, 1953)
A fény megkötése ATP-ben fotokatalizátorral. Fehér Ibolyával. (Agrokémia és Talajtan, 1953)
Effect of Ultrasonic Energy on Newcastle-Disease Virus. Szent-Iványi Miklóssal. (Acta Veterinaria, 1955. 3.)
Sugárzások hatása ATP-re. Kand. értek. (Bp., 1958).

Irodalom

Irod.: és források: Özvegy Borbás Józsefné Fehér Ibolya Mária és Garai Károly székesfővárosi röntgenorvos folyó hó 28-án házasságot kötött. (Pesti Hírlap, 1940. okt. 6.)
„Láttam a halálsugarat a Duna felett.” Egy francia lap feltűnő cikke egy magyar feltaláló lángeszű találmányáról. A Friss Újság kinyomozta a feltaláló személyazonosságát. [Garai Károlyról és találmányáról, az ultraszonikus sugárzásról.] (Friss Újság, 1938. febr. 27.)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1992. ápr. 16.)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004)
Magyar tükör. Titokzatos halálsugár Monoron. [A Friss Újság korabeli cikkének újraközlése.] (Magyar Nemzet, 2019. márc. 30.).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/225817 (Battonyai Fehér Mihály gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/254926 (Garai János gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/255199 (Garay Károlyné Fehér Ibolya gyászjelentése)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője