Fülöp Mihály
Fülöp Mihály

2022. december 9. Péntek

Fülöp Mihály

vívó, edző

Születési adatok

1936. szeptember 10.

Budapest

Halálozási adatok

2006. szeptember 26.

Budapest

Temetési adatok

2006. október 16.

Budapest

Fiumei út


Iskola

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban éretts. (1955), a TF-en vívó szakedzői okl. szerzett (1972), mesteredző (1977).

Életút

Az ÚTE (1946–1950), a Budapesti Dózsa 1950–1953), a Vasas Elektromos, ill. az Elektromos SE (1953–1959), az Újpesti Dózsa vívója (1959–1963), tőr- és párbajtőrvívó. Mesterei: Gellér Alfréd és Hátszegi József.

Tőrvívásban olimpiai 3. (1956: csapat), olimpiai 4. (1960: csapat). Kétszeres világbajnok (1957: egyéni és csapat), vb 2. (1955: csapat), vb 3. (1959: csapat), vb 4. (1958: csapat). Kétszeres ifjúsági világbajnok (1956 és 1957: egyéni), ifjúsági vb 2. (1955: egyéni). 5-szörös magyar bajnok (1955 és 1957: egyéni; 1955, 1956, 1962: csapat). Helyezései az egyéni magyar tőrbajnokságokon: 1954: OB 8., 1955: OB 1., 1956: OB 4., 1957: OB 1., 1958: OB 2., 1961: OB 7. Mindkét fegyvernemben versenyzett, tőrben 37-szeres (1955–1963), párbajtőrben 1-szeres magyar válogatott (1957).

Az Újpesti Dózsa (1960–1975), az OSC (1976–1981 és 1987–1989), az Al Qadsia (kuvaiti, 1981–1987), a Budapesti Honvéd vívószakosztályának vezetőedzője (1989–1990); közben a magyar öttusaválogatott vívómestere (1966–1972).

Fülöp Mihály Budapesten született, a fővárosban, gimnáziumában kezdett el vívni, 1952-től vette át edzései irányítását Hátszegi József. Alig két éve vívott Hátszeginél, amikor 1954-ben megnyerte az ifjúsági magyar bajnokságot (Papp Csaba előtt), majd részt vett első nagy nemzetközi versenyén, az 1954. évi Felszabadulási Emlékversenyen (Eduardo Mangiarotti győzött Tilli Endre és Gyuricza József előtt, Fülöp nem okozott csalódást, az elődöntőnél ért véget számára a verseny). Fülöp Mihály már részt vett az 1954. évi országos bajnokságon. Valószínűleg nagy versenyen ekkor vívott egymással a két későbbi világbajnok: a selejtezőkör II. csoportjában találkoztak, s a néhány évvel idősebb és tapasztaltabb Gyuricza győzött, jóllehet mindkettőjük továbbjutott. A bajnokságot végül szokásához híven Tilli Endre nyerte meg – veretlenül. Fülöp Mihály viszont bejelentkezett: először szerepelt a döntőben, ahol nyeretlenül a 9. helyet szerezte meg, de  a legtöbb mérkőzését szoros küzdelemben vesztette el.

A római vb-n 1955-ben sikerült még a brüsszeli eredményeket is túlszárnyalni. Magyarország ezúttal öt aranyérmet szerzett: a „szokásos” kard egyéni (Gerevich Aladár) és kard csapat mellett megnyerte a női tőr egyéni (Dömölky Lídia) és női tőr csapat versenyt, s a sportág történetében először a férfi tőr egyéni verseny is magyar vívó (Gyuricza József) győzelmével ért véget. Két éven belül tehát valamennyi egyéni számban magyar világbajnoki cím született, a továbbra is „piacvezető” kard fegyvernem mellé a többi három szakág is felzárkózott. A tőrcsapat tovább fiatalodott, kimaradt Palócz Endre, Gerevich Aladár már nem vállalt több tőr vb-t, viszont először szerepelt vb-n a válogatottban Fülöp Mihály és Pacséri Kázmér. Fülöp Mihály beválogatására minden okot megadott az, hogy ezúttal már nemcsak az ifjúsági bajnokságot nyerte meg (épp a másik vb-újonc Pacséri előtt), hanem a felnőtt ob-n sem talált legyőzőre. Magyarországon az első találatjelző gép „jelenlétében” lebonyolított nyolcas döntőben Fülöp az első hat mérkőzését megnyerte, s mivel a többieknek ekkor már legalább két vereségük volt, már bajnokként lépett pástra Szőcs Bertalan ellen (a veretlenség azonban nem sikerült, izgalmas asszóban 5:4-re Szőcs nyert). A két bajnokság között pedig Gyuricza József veretlenül megnyerte a budapesti ifjúsági világbajnokságot (Fülöp Mihály a 3., Szőcs Bertalan a 4. helyen végzett).

A római vb-n 1955-ben tőrcsapatunk és Fülöp 9:3-mal bemelegített egyet Kuba ellen (Fülöp Mihály, Szőcs Bertalan 3-3, Pacséri Kázmér 2, Tilli Endre 1). A középdöntőben Magyarország Angliával és Franciaországgal alkotott egy csoportot, s Anglia ellen fölényes 13:3-as győzelmet aratott (Gyuricza József 4, Fülöp Mihály, Marosi József, Szőcs Bertalan 3-3). A franciák viszont pihentették d’Oriolát, és nagy meglepetésre kikaptak Angliától 10:6-ra. A továbbjutásért a magyar fiatalok pedig egészen fantasztikus teljesítményt nyújtva 9:1-re lelépték a d’Oriolával szereplő Franciaországot (Gyuricza József 3, Fülöp Mihály, Tilli Endre, Szőcs Bertalan 2-2). Tilli Endre mindössze három perc alatt intézte el d’Oriolát, akit ezúttal ugye nem pihentettek… A kvartettbe (= négyes döntő) ezúttal tehát más csapatok jutottak: a régi ellenfelek közül Belgium is elhullott, őket egy új vívóhatalom, Lengyelország intézte el. A döntő Lengyelországgal indult, s 15:1 lett a vége (Tilli Endre, Fülöp Mihály, Gyuricza Mihály 4-4, Pacséri Kázmér 3). Ismét Anglia következett, ezúttal 12:4-gyel nyert Magyarország (Fülöp Mihály 4, Tilli Endre, Marosi József 3-3, Szőcs Bertalan 2). Magyarország először vívhatott döntőt tőrvilágbajnokságon – Olaszország ellen. Hol vannak már a 13:3-as olasz diadalok? A döntőben azonban sajnos Olaszország még jobb volt, jóllehet Magyarország 4:3-ra vezetett, az olaszok azonban fordítani tudtak 9:7-re (Fülöp Mihály 4, Gyuricza József 3, Szőcs Bertalan,Tilli Endre). A döntőben Fülöp Mihály valamennyi mérkőzését megnyerte Tilli és Szőcs viszont rendkívül indiszponáltan vívott – nem nyertek egy asszót sem! Magyarország tőrválogatottja azonban először szerzett (ezüst)érmet világbajnokságon! Az 1955-ös esztendő hatalmas sikereket hozott a magyar férfi tőrvívás számára, hisz a csapatverseny ezüstérme után Gyuricza József megszerezte a magyar férfi tőrvívás első világbajnoki címét.

A melbourne-i olimpián, 1956-ban a magyar férfi tőrcsapat már komoly éremesélyesnek számított, akár az ezüst is összejöhet, hisz a római vb-n a franciákat d’Oriával együtt mosta le a pástról a fiatal magyar válogatott. Magyarország pedig úgy tűnik ontotta a tehetséges fiatal tőrözőket. (Az azévi bajnokságot bombameglepetésre Somodi Lajos nyerte meg. Gyuricza József, Kamuthy Jenő és Fülöp Mihály előtt.) A csapatküzdelmek első fordulójában azonban kellemetlen meglepetés érte az esélyes Magyarországot. A házigazda Ausztrália derekasan végigversenyezte az olimpiász valamennyi világbajnokságát a legcsekélyebb eredmény nélkül, aztán Magyarország ellen hősies küzdelemben kiharcolt egy 8:8-at (Somodi Lajos 3, Gyuricza József 2, Tilli Endre 2, Marosi József 1). A tusarány azonban a magyaroknak kedvezett, s mivel az Egyesült Államok lényegesen nagyobb arányban verte a rendezőket, Ausztrália mégis csak kiesett. A középdöntőben ismét kétszer három csapat küzdött a négyes döntőért. Magyarország a régi ismerős Franciaország mellett egy új riválissal, a Szovjetunióval találkozott. 1956 dec.-ben különös jelentősége volt minden szovjet–magyar mérkőzésnek a melbourne-i olimpián, főleg egy hagyományos harci sportágban, a vívásban. Természetesen minden jelenlévő ausztrál Magyarországért szorított, s a történelmi első magyar–szovjet párbajtőrvívó olimpiai mérkőzés fölényes 10:5-ös magyar győzelemmel zárult (Fülöp Mihály, Gyuricza József 4-4, Sákovics József 2, Somodi Lajos 1). Mivel Franciaország is simán hozta a kötelezőt (ők 9:4-re intézték el a szovjeteket), mindkét csapat bekerült a négyes döntőbe. A döntő 1. fordulójában Olaszország óriási küzdelemben 8:8-ra végzett Magyarországgal (Sákovics József 3, Somodi Lajos, Gyuricza József 2-2, Fülöp Mihály), sajnos azonban a tusarány az olaszoknak kedvezett. A 2. fordulóban Franciaország ellen már jóval kisebb ellenállást sikerült kifejteni. Christian d’Oriola és társai 11:5-tel vágtak vissza az 1955-ös vereségért (Gyuricza József 2, Sákovics József, Tilli Endre, Fülöp Mihály 1-1). Maradt a 3. fordulóban a 3. helyért az Egyesült Államok ellen, amit végül is 9:5-tel sikerült is megszerezni (Marosi József 4, Fülöp Mihály, Gyuricza József 2-2, Somodi Lajos 1). A bronz csata hőse ezúttal Marosi József volt, aki valamennyi ellenfelét legyőzte (sőt a párbajtőrcsapattal még egy ezüstérmet is begyűjtött…) Magyarország az olimpiai játékok történetében harmadszor végzett (bronz)érmes helyen a férfi tőrcsapatok versenyében!  

A párizsi vb-n, 1957-ben a magyar csapatot a rangidős Tilli Endre mellett a világbajnoki címvédő Gyuricza József, a rendkívül tehetséges Fülöp Mihály, ill. Czvikovszky Ferenc és egy újabb fiatal erő, Kamuthy Jenő alkotta. A vb a selejtezőben a Németország elleni 9:2-vel kezdődött (Gyuricza József, Czvikovszky Ferenc 3-3, Kamuthy Jenő 2., Fülöp Mihály 1), s mivel Törökország visszalépett Magyarország máris a döntőbe került. A nagy menetelés azonban csak most kezdődött. Az 1. fordulóban a házigazda Franciaország következett. Magyarország 5:2-re, majd 7:3-ra is vezetett, aztán 8:7 után döntő asszó jött. 8:8-nál tusaránnyal Franciaország győz, azonban Gyuricza 5:2-re megverte Roger Closset-t (9:7; Kamuthy Jenő, Fülöp Mihály, Gyuricza József 3-3, Tilli Endre). A 2. fordulóban Magyarország 10:6-ra jobbnak bizonyult a Szovjetuniónál (Gyuricza József, Fülöp Mihály 3-3, Czvikovszky Ferenc, Kamuthy Jenő 2-2). A 3. fordulóban tehát Magyarország megérkezett a tényleges fináéléra, ki-ki mérkőzést vívott Olaszország ellen. És a sportág történetében először Magyarország 9:5-re legyőzte az abszolut esélyes, verhetetlennek tűnő olasz válogatottat (Czvikovszky Ferenc, Kamuthy Jenő 3-3, Fülöp Mihály 2, Gyuricza József 1). Magyarország férfi tőrcsapata először szerezte meg a világbajnoki címet!

Az egyéni versenyben 81 vívó nevezett, de csak 61 indult el. Az egyéni verseny rögtön kellemetlen meglepetéssel kezdődött. A világbajnoki címvédő Gyuricza József két győzelemmel és 3 vereséggel simán kiesett, Fülöp Mihály is rosszul kezdett, ő is hamar összeszedte első vereségét, végül holtversenybe került a romániai Zilahi Józseffel, s végül igen nagy küzdelem után 5:4-es győzelemmel ment tovább. Úgy látszik ez egy ilyen nap volt, mert Tilli Endre is nagyon rosszul kezdett, ő is holtversenybe került, ám ő is megoldotta a feladatot (a szovjet Jurij Rudovon verekedte át magát). A továbbjutott huszonnégy vívó két csoportban küzdött az elődöntőért. Itt esett ki Czvikovszky Ferenc és Tilli Endre, Fülöp és Kamuthy Jenő azonban menetelt tovább. Az elődöntőből Kamuthy és Fülöp is veretlenül jutott be a nyolcas döntőbe. Először fordult elő, hogy világbajnokságon két magyar tőröző is érdekelt volt a végelszámolásnál! Később Fülöp Mihály úgy emlékezett, hogy az első mérkőzésen dőlt el minden, amikor az azonos nemzetiségűek vívtak egymással. Úgy vélte, hogy amelyikőjük nyer, az lesz a világbajnok. Fülöp 5:3-ra verte meg honfitársát, ám ehhez az is kellett, hogy Kamuti 3:2-es vezetésénél, amikor a bíró együttes találatot ítélt, Kamuti a mellére mutatott és bemondott egy találatot. A közönség óriási tapsa után ezzel a találattal lett 3:3, utána pedig Fülöp két gyors tussal győzött. Fülöp aztán sorra legyőzte ellenfeleit, így veretlenül, 7 győzelemmel lett világbajnok, Kamuthy az 5. helyen végzett. Fülöp Mihály megnyerte a férfi tőr szakág második aranyérmét! A párizsi vb a magyar tőrözők teljes diadalával ért véget, sőt néhány héttel később Fülöp ott folytatta, ahol abbahagyta: megnyerte az egyik legklasszikusabb párizsi tőrversenyt, a Martini Kupát is! (Valamint megnyerte a legklasszikusabb magyar versenyt, a férfi tőr országos bajnokságot is – hármas holtverseny után Gyuricza József és Marosi József előtt.)

Fülöp Mihály a magyar sporttörténet egyik legjelentősebb tőrvívója, a fegyvernem második világbajnoka és az első világbajnok tőrcsapat tagja (1957). Két olimpián vett részt: a melbourne-i bronzérem (1956) után Rómában a negyedik helyen végzett (1960), valamint tagja volt még a philadelphiai vb-n 4. (1960) és a budapesti vb-n 3. helyezett (1959) válogatottnak, 1963-ig versenyzett még, de utolsó aktív éveiben már az Újpesti Dózsában edzőként is tevékenykedett.

Emlékezet

Fülöp Mihály Budapesten hunyt el, a Fiumei úti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Sportérdemérem (ezüst, 1972).

Irodalom

Irod.: források: Holtverseny után Fülöp nyerte az országos ifjúsági tőrbajnokságot. (Népsport, 1955. máj. 23.)
Morvay Tihamér: Érik a vívóutánpótlás. (Képes Sport, 1955. jún. 21.)
Hatalmas küzdelem után férfi tőrcsapatunk második lett a római világbajnokságon. (Népsport, 1955. okt. 11.)
M. T.: Tőrvívásunk előretörését bizonyította a római vb. (Népsport, 1955. nov. 14.)
A férfi tőrvívás magyar bajnoka: Fülöp Mihály. (Népsport, 1957. jún. 18.)
A vívósport történetében először a magyar tőrcsapat szerezte meg a világbajnokságot Párizsban. Telefonbeszélgetés Gyuricza Józseffel. (Esti Hírlap, 1957. szept. 19.)
Újabb nagyszerű magyar diadal Párizsban. Fülöp Mihály a tőrvívás világbajnoka. (Népsport, 1957. szept. 20.)
A magyar kard után a magyar tőr… [Fülöp Mihály és a magyar tőrválogatott viláégbajnokságáról.] (Képes Sport, 1957. szept. 24.)
„Fülöp mindent megcsinált, amit azelőtt csak száraz tőrrel tudtunk elképzelni.” Francia vélemények a Martini Kupa döntőjéről. (Népsport, 1957. dec. 3.)
Másodszor is Fülöp Mihály. [A világbajnok Fülöp Mihály nyerte a Martini Kupát.] (Képes Sport, 1957. dec. 3.)
Fülöp Mihály, a sokszoros válogatott világbajnok tőrvívó házasságot kötött Windisch Mária vívónővel. (Esti Hírlap, 1959. okt. 8.–Népszabadság, 1959. nov. 4.)
Pilhál György: A Fülöp-féle szérum nincs a doppinglistán. [Fülöp Mihály edzői tevékenységéről.] (Népsport, 1976. dec. 2.)
Jakab József: Magyarokkal Kuwaitban. A menedzser csak hümmög… [Beszélgetés Fülöp Mihállyal.] (Népsport, 1983. dec. 17.)
Morvai Katalin beteglátogatóban járt Fülöp Mihálynál. (Képes Sport, 1987. okt. 27.)
Elhunyt Fülöp Mihály. (Nemzeti Sport, 2006. szept. 28.)
Kő András: A tőrvívás Paganinije. [Emlékezés Fülöp Mihályra.] (Magyar Nemzet, 2006. okt. 14.)
Malonyai Péter: 1957 – vívó vb. Tőrremekléssel miénk a Nemzetek Nagydíja. Budapest Párizsban. (Nemzeti Sport, 2017. szept. 11.).

Irod.: Sportlexikon. I–II. köt. Főszerk. Nádori László. (Bp., 1985–1986)
Dávid Sándor: Arany évtizedek. A magyar vívás története. A Magyar Vívó Szövetség 75 éves jubileumára. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Olimpiai almanach. Sydney 2000. (Bp., 2000)
Magyarok az olimpiai játékokon. 1896–2004. Athéntól Athénig. A Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos kiadványa. (Bp., 2004)
Dobor Dezső: Olimpiának indult… (Bp., 2006)
Emléküket őrizzük. 2. Az olimpikonjaink, sportolóink, sportvezetőink emléke. Szerk. Győr Béla. (Bp., 2014)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2016. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2016).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője