Fónagy Iván
Fónagy Iván

2020. december 4. Péntek

Fónagy Iván

nyelvész, műfordító

Születési adatok

1920. április 8.

Budapest

Halálozási adatok

2005. április 11.

Párizs


Család

Sz: Fónagy Béla építészmérnök, Polónyi Ilona. F: Baráth Ilona.

Iskola

A bp.-i Mátyás Király Gimnáziumban éretts. (1938), a párizsi Sorbonne-on francia és német filológiát hallgatott (1938–1939), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1942–1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen francia–német szakos tanári okl. (1948) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1949), a nyelvészeti tudományok kandidátusa (1956), doktora (1989). Az MTA tagja (külső: 1990. máj. 21.).

Életút

A Bibliotheca Könyvkiadó fordítója, lektora (1941–1944), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) könyvtárosa (1945–1949), az MTA Tudományos Tanácsa, majd Titkári Hivatala előadója, ill. szaktitkára (1949–1950). Az MTA Nyelvtudományi Intézet Fonetikai Osztályának tud. munkatársa (1951–1958), osztályvezető tud. főmunkatársa (1959–1967), az MTA Irodalomtudományi Intézete tud. főmunkatársa (1968-tól). Az ELTE BTK Általános Nyelvészeti Tanszék mb. előadó tanára (1957–1967), a JATE BTK Finnugor Nyelvészeti Tanszék c. egy. tanára (1967-től). – Franciaországban élt (1967–2005). A Sorbonne Fonetikai Intézete vendégtanára (1967–1970), a párizsi Centre National de la Recherche Scientifique (C.N.R.S.) tud. munkatársa (1971–1979), kutatási igazgatója (1979–1987). A buffaloi State University of New York (1971-től), a melbourne-i Monash University vendégprofesszora (1975-től). Általános nyelvészettel, fonetikával, fonológiával, romanisztikával foglakozott. Jelentős eredményeket ért el a költői nyelv hangtana, a hanglejtés, a hangsúly, a stílus és az élőszó általános, ill. pszichoanalitikus kutatása terén. Úttörő jellegű munkássága a beszédhangok expresszivitásának objektív vizsgálata. A nyelvi jel belső fejlődésének bemutatására új magyarázóelveket tárt fel. Kidolgozta az ún. kettős-kódolás elméletét: eszerint a beszédben jelen vannak a nyelvet megelőző kommunikációs formák (“nyelvek” a nyelvben); ennek a szintézisnek köszönhető a nyelv elevensége, fejlődőképessége. A korai magyar formalista-strukturalista iskola tagjaként jelentős ösztönzést adott az irodalomtudomány kutatásának is. Mint fonetikus elemezte a színész vokális alkotótevékenységének módjait és ezek hatását. Nyelvművelő, beszédművelő munkája ugyancsak értékes. A nyelvészet számos rokontudományával, pl. jelelmélettel, kommunikációkutatással, pszichológiával is foglalkozott.

Elismertség

A Magyar Pszichoanalitikus Egyesület és a Ferenczi Sándor Egyesület tb. tagja. A New York-i Tudományos Akadémia tagja (1986- tól). A Société Linguistique de Paris (1979-től), az International Phonetic Association (1979-től) és a Societas Linguistica Europaea tagja (1980-tól).

Elismerés

Munkácsi Bernát-díj (2003).

Főbb művei

F. m.: A stílus zenéje. Az Ofterdingen zenei elemeiről. (Műhely, 1941–1942)
Adalékok a magyar köznyelv újabbkori változásához. (Országos Néptanulmányi Egyesület Évkönyve. Szerk. Vikár Béla. Bp., 1943)
A mágia és a titkos tudományok története. (Bp., 1943
új kiad. 1989)
Másodlagos hangsúlyeltolódás a francia és az olasz nyelvben. Egy. doktori értek. (Bp., 1949)
Ferdinand de Saussure nyelvtudományi alapelvei. (MTA Nyelvtudományi Intézet Közleményei, 1951)
Francia leíró nyelvtan. (Bp., 1952)
A mozgalmi nyelvről. Soltész Katalinnal. (Bp., 1954)
A hangváltozás lefolyásáról. Kand. értek. (Bp., 1956)
A hangsúlyról. (Bp., 1958)
A költői nyelv hangtanából. (Bp., 1959
új kiad. 1989)
A metafora a fonetikai műnyelvben. Adatok a tudományos gondolkodás fejlődésének történetéhez. (Bp., 1963)
A magyar beszéd dallama. Magdics Klárával. (Bp., 1967)
Les bases pulsionelles de la phonation. I–II. köt. (Paris, 1970–1971)
The Functions of Vocal Style. (London, 1971)
Play and Poetry in Language. (New York, 1972)
Füst Milán: Öregség. Dallamfejtés. Hanglemezmelléklettel. (Bp., 1974)
La mélodie écrit: contribution expérimentale ou problème de la transcription des formes d’intonation. Bérard Évával. (Lisse, 1978)
La métaphore en phonétique. (Ottawa, 1980)
A „beszédaktus” fejlődéstani szemszögből tekintve. (Literatura, 1981)
Situation et signification. (Amsterdam, 1982)
La repitizione creativa. (Bari, 1982)
La vive voix. Essais de psychophonétiques. Doktori értek. is. (Paris, 1983)
Gondolatalakzatok, szövegszerkezet, gondolkodási formák. (Bp., 1990)
A költői kutatás jellege és nyelvi eszköze. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. okt. 14.)
A felkiáltás helye nyelvben és beszédben. Bérard Évával. (Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára. Szerk. Terts István. Bp., 1996)
Nyelvészet és pszichoanalízis. (Thalassa, 1997)
Rögződés és változás a nyelvben. (Bp., 1998)
A költői nyelvről. Egy. tankönyv. (Bp., 1999)
A befejezésről. (Holmi, 2000)
Hangszimbolika. (Jelbeszéd az életünk. Szerk. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. Bp., 2002)
Prosody and Syntax. Cross-Linguistic Perspectives. Szerk. Kawaguchi Yujival, Moriguchi Tsunikazuval. (Philadelphia, 2006)
szerk.: Wawiri. Primitív népek költészete. (Bp., 1942)
ford.: Brontë, Charlotte: A lowoodi árva. – Jane Eyre. (Bp., 1942)
Pascal, Blaise: Gondolatok. Tanulmányok. Vál. Mauriac, Francois. Ford. (Bp., 1943)
Zweig, Stefan: Sakknovella. (Bp., 1945)
Costain, Thomas S.: Fekete rózsa. Reg. (Bp., 1948)
Georg Foster válogatott írásai. Ford. Szerk., az előszót írta Bódi László. (Bp., 1953)
Brecht: Carrar asszony puskái. Dráma. Ford. A bevezetőt Bódi László írta. (Színjátszók könyvtára. 126. Bp., 1955)
Bredel, Wilhelm: Az unokák. Reg. (Bp., 1956)
Heine napjai. Levelek, cikkek, beszélgetések. (Bp., 1956)
Balzac: Pajzán históriák. Adorján Mihállyal. (Bp., 1957)
Lemaître, Jules: A szirén. Elb. (Kétnyelvű kis könyvtár. Bp., 1957)
Mérimée, Prosper: Spanyolországi levelek. Útirajzok. (Kétnyelvű kis könyvtár. Bp., 1957)
Zweig, Stefan: Sakknovella. Kétnyelvű kiadás. (Kétnyelvű kis könyvtár. Bp., 1957
Janus Könyvek. Bp., 1976
Kentaur Könyvek. Bp., 1996 és 2005)
Brecht: Kalendárium. Régi és új históriák. Ford. Az utószót Walkó György írta. Ill. Haacken, Franz. (Bp., 1958)
Mérimée, Prosper: Ördög az asszony, avagy Szent Antal megkísértése. Dráma. (Kétnyelvű kis könyvtár. Bp., 1958)
Jakobson, Roman: A költészet grammatikája. Ford., szerk. Szépe Györggyel. (Bp., 1982)
Zweig, Stefan: Égő titok. – Sakknovella. Elb.-ek. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1966)
Zweig, Stefan: Sakknovella. Elb.-ek. (Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Kiefer Ferenc: F. I. (Magyar Tudomány, 2005)
Szende Tamás: F. I. (Nyelvtudományi Közlemények, 2005)
Kemény Gábor: Eltávozott a költészet nagy tudósa, F. I. (Édes anyanyelvünk, 2005)
Bezeczky Gábor: F. I. (Literatura, 2005)
Szende Tamás: Iván Fónagy Leitmotifs in His Oeuvre. (Acta Linguistica, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013