Flór Ferenc
Flór Ferenc

2022. június 30. Csütörtök

Flór Ferenc

orvos, sebész

Születési adatok

1809. október 10.

Váradolaszi, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1871. július 7.

Pest


Család

Sz: Flór János. F: Tröscher Eleonóra. Fia: Flór Gyula (†1862).

Iskola

A pesti egyetemen orvostudori (1833) és szülészmesteri okl. szerzett (1834), tanulmányait Berlinben és Bécsben egészítette ki; közben, mint orvosnövendék a kolerajárvány idején, Kalocsán működött (1831). Az MTA tagja (l.: 1838. szept. 7.).

Életút

A pesti egyetem Állatgyógyászati Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1834–1835), a Gyakorlati Sebészeti Tanszéken Stáhly Ignác tanársegéde (1835–1837). A pesti Szent Rókus Kórház osztályos főorvosa (1837–1847), kórházigazgató főorvosa és Pest város tiszti főorvosa (1847–1848). A forradalom és szabadságharc idején a Hadügyminisztériumban (HM) egészségügyi osztályfőnök (őrnagy, majd ezredes-törzsorvosi rangban, 1848–1849). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után az osztrák kormányzat másfél évre internálta, majd visszavonultan élt tápiószelei birtokán. Ismét Pest város tiszti főorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgató főorvosa (1861–1871). Egyetlen gyermeke halála után, emlékére a Magyar Tudós Társaságnál 20 000 forintos alapítványt létesített (1862-ben). A magyar orvosi nyugdíjintézet segélyegylete megalapítására további 200 forint alapítványt tett (amelyet özvegye 1500 forintra egészített ki). Értékes könyvtárát a pesti városi kórháznak, sebészi műszereit kórháza segédorvosainak ajándékozta. Végrendeletében újabb 500 forintot adományozott a pesti Szent Rókus-kórháznak és szintén 500 forintot a Nemzeti Színháznak. Magyarországon elsőként védte meg doktori értekezését magyar nyelven, s a későbbiekben is nagy erőfeszítéseket tett a magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért. A forradalom és szabadságharc idején ő irányította a magyar honvédség katonai egészségügyét, építtette ki a magyar egészségügy szervezetét. Vezetésével alakult ki a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncok orvosi ellenőrzése, ill. a rokkantak utókezelése. A műszer- és gyógyszerhiány enyhítésére kísérleteket tett a magyarországi gyógyszer- és műszergyártás megszervezésére. Az ő javaslatára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos testvérét országos főápolónőnek (1849. ápr. 16-án). Kinevezése új lendületet adott a női önkéntes ápolók toborzásának. Számos, nemzetközileg is újnak számító módszert vezetett be a hadisebészetben, Európában is az elsők között alkalmazott műtéteknél kloroformot. Görgei Artur hadügyminiszteri kinevezése (1849. máj. 21.) után Lumniczer Sándor váltotta Flór Ferencet az egészségügyi osztály élén. Flór a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett. Később, a szabadságharc egészségügyi tapasztalatainak figyelembe vételével érdeklődése a magyar közegészségügy, higiéné és az orvosi érdekvédelem felé fordult. Elnökletével alakult meg az ország első helyhatósági közegészségügyi bizottsága (1861-ben). A magyar közegészségügy megteremtőjeként szorgalmazta Pesten a vízvezeték-hálózat kiépítését, új közvágóhíd felállítását. Közlekedési baleset áldozata lett.

Emlékezet

Kőnyomatos arcképe megjelent a Magyarország és a Nagyvilágban (1868) és a Magyar Orvosok Munkálataiban (Grundtól, 1872- ben). Pesten hunyt el, a bp.-i Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után róla nevezték el a józsefvárosi (Budapest VIII. kerület) Kiskórház utcát (Flór utca, 1874– 1936; 1936-tól Rákosi Jenő, 1951-től Márkus Emília utca). Nevét vette fel a kistarcsai Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, ill. a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház. A kórházban bronz domborműves emlékmű látható (Tóth Béla alkotása, 1983). A Honvédelmi Minisztérium (HM) emlékére Flór Ferenc-díjat alapított (a honvéd-egészségügyi szolgált szervezésében, fejlesztésében kimagasló teljesítményt nyújtó orvosok jutalmazására, 1992-ben). A díj anyag bronz, mérete 70 x 100 mm (alkotója: Ifj. Szlávics László).

Elismertség

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja (1845-től). A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesületének titkára, majd másodelnöke (1869-től). A Bécsi Orvosi Társulat tagja (1842-től).

Szerkesztés

Az Orvosi Tár (Bugát Pállal, 1838–1848) és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai szerkesztője (1841–1843).

Főbb művei

F. m.: Kisdedápolás. Orvostudori értek. (Pest, 1833)
A tetszholtak felélesztéséről szóló tanítás. (Pest, 1835)
Kisded sebészi eszköztár, avagy a legnevezetesebb sebészi eszközök rajzai. Dr. Fritze E. után magyarra fordítva, húsz, 670 idomot magában foglaló, kőre metszett táblával. Bugát Pállal. (Buda, 1837)
A nevezetesebb sebészi véres műtételek. Írta Fritze E., bevezetve Diffenbach által. 30 kőre metszett színes táblával, magyar és latin nyelven kiadta Bugát Pállal. (Buda, 1839)
Magyarországi orvosrend névsora 1840-re. Összeáll. Bugát Pállal. (Pest, 1840)
A kancsalszem műtét általi orvoslásáról. (Orvosi Tár, 1841)
Húgykőmetszés és morzsolás. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, 1842)
Hivatalos tudósítás a hagymáz- járványról. 1846–1847. (Pest, 1848)
Összeges áttekintet a pesti Szent Rókus Kórházról. (Orvosi Tár, 1848)
Gr. Teleki László bonczolása. (Gyógyászat, 1861).

Irodalom

Irod.: Poór Imre: Emlékbeszéd F. F. felett. (Pest, 1873)
Varga Lajos: Adatok F. F. életrajzához. (Orvostörténeti Közlemények, 1961)
Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon. F. F. halálának 100. évfordulójára. (Orvostörténeti Közlemények, 1972)
Kapronczay Károly: F. F. (Orvosi Hetilap, 1979. 42.)
Kapronczay Károly: „A legmagyarabb magyar orvos” emlékezete. F. F. (Orvosi Hetilap, 1996. 30. és Hévíz [folyóirat], 1997)
Az 1848–1849-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. II. Szerk. Gazda István. (Piliscsaba–Bp., 2000)
Kapronczay Károly: F. F. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
Kapronczay Károly: F. F., az orvos és hazafi. (Természet Világa, 2009)
Szállási Árpád: Kétszáz évvel ezelőtt született F. F. (Orvosi Hetilap, 2009. 40.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője