Finkey Ferenc
Finkey Ferenc

2022. december 9. Péntek

Finkey Ferenc

jogász

Születési adatok

1870. január 30.

Sárospatak, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1949. január 23.

Sárospatak


Család

Sz: Finkey Pál, Tatár Eszter. F: Radácsy Erzsébet (1877–1955).

Iskola

A sárospataki jogakadémián és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1887–1891), Kolozsvárott jogtudományi doktori okl. szerzett és bírói vizsgát tett (1892), a büntetőjog és büntetőeljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1908. ápr. 30.; r.: 1929. máj. 10.; t.: 1938. máj. 6.).

Életút

Sárospatakon, Poprádon ügyvédjelölt (1891–1892), a sárospataki jogakadémián a büntetőjog és a jogbölcselet helyettes (1893– 1894), r. tanára (1894–1912). Nyugat-Európában (1899), Svájcban (1909), az USA-ban állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányokat (1910). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1896–1912), a büntető perjog ny. r. tanára (1912–1915), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. tanára (1915–1919); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1917–1918), az egyetem rektora (1918). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a büntető perjog ny. r. tanára (1921–1923), az egyetem t. tanára (1925-től). Koronaügyész-helyettes (1923–1930), kúriai tanácselnök (1930–1935), koronaügyész (1935–1940). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja, a Kérvényezési Bizottság elnöke (1935–1940). A büntetőjog kiemelkedő művelőjeként, elsősorban anyagi büntetőjoggal, kriminálpolitikával foglalkozott. Meghatározó szerepet töltött be a magyar büntetés-végrehajtási jog megteremtésében és elismertetésében. Az anyagi büntetőjogban Karl Binding, a kriminálpolitikában Franz List felfogásának híve; a büntetőeljárásban a liberális, humánus irányzat képviselője. Különösen értékesek a magyarországi és a nemzetközi börtönügy történetével foglalkozó írásai.

Emlékezet

Sárospatakon hunyt el. Végakarata szerint koporsóján csak felesége, Radácsy Erzsébet koszorúját engedte elhelyezni, minden más, e célra szánt összeget a sárospataki főiskolai diáksegély alapjára kért átutalni. Tiszteletére, irodalmi munkásságának 40. évfordulóján (1936-ban), majd 1995-ben emlékkönyvet adtak ki. Addig meg nem jelent monográfiáját (A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete) születésének 130. évfordulóján, Sárospatakon adták ki (2000-ben). Tiszteletére az Ügyészek Országos Egyesülete Finkey Ferenc-díjat alapított (először 2001-ben adták át).

Elismertség

Az MTA Jogtudományi Bizottsága ügyvezető elnöke (1929–1937), elnöke (1937–1947). A Magyar Büntetőjogi és Kriminológiai Társaság társelnöke. Az Országos Bírói és Ügyvédi Vizsgabizottság (1938–1940) és a Fiatalkorúak Budapesti Felügyelő Hatóságának elnöke (1942–1945).

Elismerés

A szegedi (1940) és a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem t. doktora (1940). A Magyar Érdemrend nagykeresztje (1938). Az MTA Marczibányi-jutalma (1921).

Főbb művei

F. m.: Az egység és többség tana a büntetőjogban. Egy büntetendő cselekmény és bűnhalmazat. (Sárospatak 1895)
A büntető jog alapja. Tanári székfoglaló előadás. (Sárospatak, 1896)
A magyar büntető eljárás tankönyve. (Bp., 1899
3. átd. kiad. 1908)
Az esküdtszék az új magyar bűnvádi eljárásban. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1899)
A szándék fogalma és ismérvei a büntetőjogban, különös tekintettel „a szándék hiánya miatt” történő felmentésekre. (Büntető Jog Tára, 1899)
Bűnügyi esetek. Vitatkozási tételek és feladatok. Büntetőjogi szemináriumok részére. (Bp., 1900)
A magyar büntetőjog tankönyve. (Bp., 1902
2. átd. és jav. kiad. 1905
3. átd. kiad. 1908
4. átd kiad.: A magyar büntető perjog tankönyve címmel. Bp. 1916)
A motívumok tana a büntetőjogban. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1903)
A börtönügy jelen állapota és reformkérdései. (Jogi értekezések. Bp., 1904)
Büntetési rendszerünk egyszerűsítése. (Magyar Jogász Ujság, 1904)
Újabb bűnügyi esetek. Büntetőjogi praktikumok részére. (Bp., 1905)
A csavargás és koldulás szabályozása kriminálpolitikai szempontból. (Jogállam, 1905)
Fayer László, mint kriminálpolitikus. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
A tételes jog alapelvei és vezéreszméi. (Bp., 1908)
A jogtalanság, mint a büntetendő cselekmény ismérve. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1909. márc. 8.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 14. köt. 1. Bp., 1909
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1909)
Fiatalkorú bűntettesek és a modern törvényhozás. (Jogállam, 1909)
A halálbüntetés és a BTK revíziója. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
A csavargás, a koldulás és az iszákosság törvényhozási szabályozásához. (Büntetőjogi értekezések. Bp., 1910)
Az északamerikai büntetőjog mai vezéreszméi és reformintézményei. (Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 14. köt. 5. Bp., 1911). A fiatalkorúak büntetőjoga Északamerikában. (Bp., 1913)
Büntetőtörvénykönyvünk revíziójának irányelvei. (Jogállam, 1913)
A sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikk. (A Bűnügyi Szemle Törvénytára. Pécs, 1914)
A felek fogalma és köre a büntetőjogi per mai elméletében. (Büntetőjogi dolgozatok. Pécs, 1914)
Háborús büntetőjogunk és bűnügypolitikánk a háború után. (Budapesti Szemle, 1916)
A fiatalkorúak felügyelő hatóságának feladata és tagjainak munkaköre. (Pozsony, 1916
3. átd. kiad. Bp., 1942)
A fiatalkorúak kriminalitásának növekedése. (Bűnügyi Szemle, 1917)
Jog és igazság a háborúban. (Kolozsvár, 1917)
Büntetés és nevelés. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Bp., 1922)
A magyar anyagi büntetőjog jelen állapota. (Bp., 1923)
Lehet-e sajtóvétség a nemzetrágalmazás? (Jogállam, 1924)
A törvénysértés fogalma a büntető jogegységi perorvoslatban. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. Bp., 1924)
Társadalmi védekezés és büntetőjog. (Miskolci Jogászélet Könyvtára. Miskolc, 1925)
Az élet és a testépség hatályosabb védelméről. (Jogállam, 1925)
Anyagi igazság és téves jelszavak a büntető eljárásban. (Magyar Jogi Szemle, 1927)
A politikai bűncselekmények és a büntetőtörvénykönyv. (Bp., 1927)
A börtönügy haladása az utolsó száz év alatt. Akadémia székfoglaló is. (Elhangzott: 1930. márc. 10.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. Bp., 1930)
Büntetési rendszerünk égető sebei. (Magyar jogászegyleti értekezések. Új folyam. Bp., 1932)
Adatok a bűntettesek jellemcsoportjainak megállapításához. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. 5. Bp., 1933)
Büntetéstani problémák. (Bp., 1933)
Bírói függetlenség – betű-zsarnokság. (Polner Emlékkönyv. Szeged, 1935)
A XX. század büntetési rendszerének reformkérdései. (Bp., 1935)
Ügyészi függetlenség és anyagi igazság. (Budapesti Szemle, 1936)
Büntetőjogunk megújhodása. (Jogi értekezések. Szeged, 1937)
Jelszavak harca a büntetőtörvénykönyvek revíziója körül. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 1. Bp., 1937)
A kriminálbiológiai személyiség kutatása és az igazságszolgáltatás. (Budapesti Szemle, 1938)
Szemelvények F. F. kisebb dolgozataiból. 1890–1940. (Bp., 1940)
Az 1792. évi büntetőtörvényjavaslat 150. évfordulója. (Debrecen, 1942)
Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok száz év távlatából. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 5. köt. 9. Bp., 1942)
A magyar büntetőperjogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete. 1619–1914. Sajtó alá rend. Szathmáry Béla. (Sárospatak, 2000).

Irodalom

Irod.: Büntetőjogi dolgozatok F. F. irodalmi munkássága négyévtizedes évfordulójának emlékére. Szerk. Irk Albert. (Bp., 1936)
F. F.: Emlékképek és élmények. (Sárospatak, 1944)
Ködöböcz József: F. F. élete és munkássága. (Miskolc–Sárospatak, 1995)
F. F. 1870– 1949. Emlékkönyv. Szerk. Szathmáry Béla. Életrajz és művei bibliográfiája. (Sárospatak, 1995)
Horváth Tibor: Emlékezés F. F.-re. (Ügyészségi Szemle, 1995)
Nagy Károly: F. F. (Észak-magyarországi gazdaság, kultúra, tudomány, 1996)
Nagy Károly: In memoriam F. F. (Hévíz [folyóirat], 2001)
Horváth Tibor: F. F. emlékére. (Jogtörténeti Szemle, 2006)
Palló József: A magyar börtönügy arcképcsarnoka. F. F. (Börtönügyi Szemle, 2008)
Madarassy-Molnár Máté: Hit, tudás, alázat. 60 éve hunyt el F. F. (Iustum, Aequum, Salutare, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője