Dömény Lajos
Dömény Lajos

2024. december 10. Kedd

Dömény Lajos

jogász, ügyvéd, sportvezető

Névváltozatok

1902-ig Deutsch Lajos

Születési adatok

1880. szeptember 4.

Ádánd, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1914. szeptember 7.

Lemberg, Oroszország


Család

Nagyszülei: Deutsch Lázár (†1910), Adler Ágnes; Ehrlich Sámuel (= Ehrlich Samu, †1905. ápr. 2. Győr. Temetés: 1905. ápr. 3. Győr, Győrszigeti Izraelita Temető), a Győri Chevra Kadisa alelnöke, Grünhut Regina.

Szülei: Deutsch Sándor (1846. Hárságy, Somogy vm.–1916. márc. 25. Bp. Temetés: 1916. márc. 27. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) ügyvéd, Ehrlich Ida (†1928. szept. 2. Bp. Temetés: 1928. szept. 4. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető).

Ehrlich Ida testvére: Ehrlich Mór (1837–1905. ápr. 1. Győr) rabbi.

Testvérei: Dömény Árpád (1878–), Dömény Ede (1884. febr. 6. Ádánd–1971. júl. 31. Bp.) mérnök, Dömény Imre (1885. júl. 11. Ádánd–1941. jún. 25. Bp. Temetés: 1941. jún. 27. Rákoskeresztúr, Izraelita Temető) mérnök.

Dömény Ede első felesége: Glancz Szeréna (= Glancz Sári, 1894. márc. 20. Hol?–1942. febr. 22. Bp.), Glancz Ábrahám és Korn Janka (= Korn Johanna Terézia) leánya.

Dömény Ede második felesége: Balogh Böske (= Balogh Erzsébet, 1896. ápr. 6. Arad, Arad vm.–1971. szept. 18. Bp. Temetés, búcsúztatás: 1971. okt. 15. Farkasrét) színésznő, Balogh József (= Bláyer/Blájer József) tánctanár és Lengyel Hermina (= 1892-ig Löwenberg Hermin) leánya.

Iskola

A pannonhalmi Szent Benedek-rend győri gimnáziumában éretts. (1898), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1902), majd ügyvédi vizsgát tett (1905).

Életút

Budapesten ügyvédi irodát nyitott (1905). A magyarországi cionista mozgalom egyik elindítója, az első magyar cionista lap, a Zsidó Néplap szerkesztője (Bokor Árminnal, 1903–1906), majd a Zsidó Nemzeti Alap (Keren Kajemet Lejiszraél; Jewish National Fund) alapító vezetője (1906-tól). Az első, és egyetlen magyarországi zsidó sportegyesület megalapítója (Vívó és Atlétikai Club [VAC], 1906). A VAC asztaliteniszezőjeként a magyarországi asztaliteniszsport egyik úttörője, egyik első versenyzője. A Makkabi Mozgalom, a nemzetközi zsidó sportmozgalom magyarországi megbízottja és Magyarország képviselője (1910-es évektől), az első magyar zsidó cserkészcsapat megalapítója és vezetője (Kadima néven, 1913–1914).

Az I. világháborúban századosként az orosz fronton esett el.

Dömény Lajos volt a cionizmus egyik első, nagy hatású magyarországi ideológusa. Cion Jeruzsálem egyik erődítménye volt, ennek helyén épült fel Dávid városa, az első monarchia fővárosa. Cion az ókori zsidó állam pusztulása után szimbolikusan Jeruzsálem városát és a zsidóság ősi jussát jelentette az ősi földre, ezt támasztották alá Jesajahu (= Ézsaiás/Izaiás) próféta jóslatai Cionról, azaz Jeruzsálemről, a béke városáról, ahonnan a Tóra szavai szállnak majd a világ népei felé. A cionisták is a Cionhoz való visszatérést hirdették meg, azaz a nevezetes bázeli program (1897) szerint azt tűzték ki célul, hogy jogilag biztosított otthont teremtsenek a zsidó népnek Palesztinában – önálló állam formájában. A programot először Herzl Tivadar fogalmazta meg Der Judenstaat. Versuch einer modernen Lösung der Judenfrage c. művében, 1896-ban. Egy évvel később Bázelben, az I. Cionista Kongresszuson a programbeszédet Max Nordau tartotta. Mindkét cionista alapító magyar származású volt, jóllehet nem tartották magukat magyarnak… Ezzel Dömény Lajos el is érkezett a cionizmus nagy dilemmájához. Egy önálló zsidó állam megteremtése egy népet, vagyis egy összetartozó nemzetet jelentett. Az elmúlt századfordulón az Osztrák–Magyar Monarchiában az erőteljes asszimiláció hatására a zsidóság mint létező nemzetiség – a szórványosan jelentkező antiszemita megmozdulások ellenére – háttérbe szorult. Herzl és Nordau nézetének lényege az volt, hogy a zsidóság mint nép vagy inkább nemzet sohasem szűnt meg létezni. A szétszóratásban (galut) ugyan külön nemzeti kultúrái alakultak ki, de sohasem veszett el az összetartozás érzése. Egy új zsidó nemzeti állam megteremtése egy új válasz volt a 19. századi zsidókérdés megoldására – az asszimiláció helyett vs. mellett.

Dömény Lajos és Bokor Ármin a Zsidó Néplapban többször is leszögezték, hogy az emancipáció és a vele járó asszimiláció megbontotta a zsidóság „együvétartozását”, az antiszemitizmus pedig sok hittestvérükben csupán a vallásuk – nem a népük – gyűlöletét látta. Ha eddig az volt az antiszemiták fegyvere, hogy a zsidók külön „fajt” alkotnak, úgy a cionisták kiveszik kezükből ezt a fegyvert, mert maguk is elismerik ezt az igazságot. A zsidóság így mint külön nemzetiség foglalhat helyet az egyes államok kebelében anélkül, hogy vétene azok érdekei ellen, azaz azon állam ellen, amelynek területén él. A cionisták nem akarnak államot az államban, nem akarnak területet kihasítani a „haza” földjéből, az álláspontjuk nem azonos a többi nemzetiség álláspontjával. A cionisták azt szeretnék, hogy legyen egy olyan állam, ahol senkinek sem kell szenvednie zsidó hitéért. Dömény Lajos már egyetemi hallgató korában részt vett a Magyar Zsidó Ifjak Egylete megalapításában, az egyleten belül jött létre a Makkabea asztaltársaság, aminek Dömény volt az elnöke. Más adatok szerint a két társaság egymástól függetlenül alakult meg, de mindkettő szervezésében Dömény aktív szerepet vállalt. A két szervezet között az volt a különbség, hogy a Makkabea alapítói közül Dömény azon kevesek egyikéhez tartozott, aki magyar anyanyelvű volt! (Ez a nyelvi probléma utóbb gyakran előkerült a magyar zsidóság – magyarajkú nemzetközi zsidóság ellentéteként.)

Dömény Lajos valószínűleg egyetemi tanulmányai során léphetett kapcsolatba a Cionista Kongresszus vezetőivel, ám az első éveiben (1902–1904) Pozsonyban működött Magyar Cionista Szövetségnek még nem volt tagja; Bokor Ármin csak 1904-ben látogatott el először Pozsonyba. Sajnos Dömény Lajos élete még feltáratlan, csak az biztos, hogy első cionista előadását a Makkabea asztaltársaság elnökeként 1905. okt. 15-én tartotta (Budapesten, az új városháza közgyűlési termében. Felolvasók voltak még: Weiszberger Miklós, Beregi Ármin, Bokor Ármin, Eisenberg Bernát és Lebovics Lipót). Az 1906-ban Budapesten rendezett országos értekezleten már fontos feladatokat kapott (pl. ő készítette el az éves jelentést, ill. elsősorban a magyarországi zsidóság helyzetét tanulmányozta, különös tekintettel a fővárosra…) A „pozsonyiak” és a „budapestiek” között főleg a magyarság megélése kérdésében fontos egyensúlyozó szerepet vállalt.

Dömény Lajos büszke volt magyarságára, a magyarországi zsidóság nemzeti hagyományaira, ellenezte a „hazai” zsidók erőszakos meggyőzését, a szelíd párbeszéd híve volt. 1906-tól szinte minden évben létrehozott valamilyen fontos cionista szervezetet: ebben az évben pl. nemcsak a Vívó és Atlétikai Clubot szervezte meg, de a cionista szövetség Budapesti Országos Központi Irodáját is, azaz elsősorban Döménynek köszönhető, hogy Pozsony után Budapest vált a szervezet központjává. Fáradhatatlanul járta az országot, Szegedtől Nagybányáig tartott előadásokat, a VAC sokoldalú sportolójaként asztalitenisz-, atlétikai és egyéb sportversenyeken indult, de vezetőségi tagságot vállalt a Testvériség SE-ben is. 1909-ben a bécsi Cricketters sportolói vendégjátékra hívták a VAC-ot, s a budapestiek szereplése nyomán alakult meg a Hakoah Wien, az I. világháború előtti legjelentősebb zsidó sportalakulat. Az utolsó békeévekben számos közéleti cikket írt és több jelentős előadást tartott, amelyekben igyekezett meggyőzni ellenfeleit (zsidó részről az Egyenlőség c. lap szerkesztőit) arról, hogy a cionizmus és a magyar nemzeti eszme nem áll ellentétben egymással. Visszautasította azokat a rosszindulatú vádakat, hogy a cionista állam bármely más nemzeti állam politikai berendezkedését veszélyeztetné, s így a hazafiatlanság vagy hazaárulás vádja csakis a tudatos rosszakarat szüleménye lehet. A nemzeti érzelmű magyar zsidóság érdekeit képviselte akkor is, amikor a magyar zsidó sportérdekeket tartotta szem előtt és akkor is, amikor az első zsidó cserkészcsapatot megszervezte (valamint akkor is, amikor a nagy háború idején önkéntesként a frontra jelentkezett…)

Szerkesztés

A Magyar Jogélet (1912–1914), az Ügyvédek Lapja munkatársa (1913–1914).

Irodalom

Irod.: családi források: Blájer József tánctanár f. hó 15-én oltárhoz vezette Löwenberg Hermin kisasszonyt. (Nemzet, 1886. jún. 16.)
Győrött, ápr. 1-jén elhunyt Ehrlich Mór rabbi. Másnap, ápr. 2-án elhunyt a rabbi apja, Ehrlich Sámuel. (Pesti Hírlap, 1905. ápr. 4.)
A győri hitközség gyásza. [Elhunyt Ehrlich Mór győrszigeti rabbi.] (Egyenlőség, 1905. 14.)
Kiskorú Deutsch Árpád, Lajos, Ede és Imre győri illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének „Dömény”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1902. ápr. 18.)
Házasulandók névjegyzéke: Dömény Ede, Glancz Szeréna. (Az Újság, 1912. jún. 9.)
Popper Árpád és Balogh Böske f. hó 23-án házasságot kötöttek. (Az Újság, 1913. szept. 24.)
Deutsch Sándor gyászjelentése. (Pesti Hírlap, 1916. márc. 27.)
Deutsch Sándorné Ehrlich Ida gyászjelentése. (Magyarország [napilap], 1928. szept. 4.)
Balogh Böske befutott Aradra – mint kávéházi szám. [Beszélgetés Balogh Böskével több esztendei távollét után.] (Erdélyi Hírlap, 1931. nov. 19.)
Dömény Imre gyászjelentése. (Magyar Nemzet, 1941. jún. 27.)
Elhunyt Balogh Böske színművésznő. (Magyar Nemzet, 1971. szept. 22.).

Irod.: egyéb források: A sionizmus. (Budapesti Hírlap, 1905. márc. 19.)
Az első cionista felolvasás Budapesten. (Budapesti Hírlap–Pesti Hírlap–Pesti Napló, 1905. okt. 16.)
dr. Dömény Lajos budapesti ügyvéd, a cionizmus magyarországi vezére az északi harctéren, ahol mint tartalékos hadnagy küzdött, elesett. (Az Újság–Pesti Napló, 1914. szept. 27.)
Elesett hősök: dr. Dömény Lajos. (Egyenlőség, 1914. okt. 4.)
A magyar cserkészet atyja, Dömény Lajos ügyvéd. (Magyar Hírlap, 1926. júl. 18.)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Vidor Pál: Zsidó cserkészek. (Múlt és Jövő, 1934. 9.)
Tomaschoff Baruch: A magyarországi cionizmus kezdetei a pozsonyi jesiván. (Új Kelet, 1960. júl. 8.)
Kaddar, Arje: Akik történelmet csináltak. Hatvan évers jubileumát ünnepli a Makkabea. (Új Kelet, 1963. okt. 9.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-7QLM?cat=272237 (Deutsch Lajos születési anyakönyve, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-77L6?i=163&cat=272237 (Deutsch Ede születési anyakönyve, 1884)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CS87-772K?i=174&cat=272237 (Deutsch Imre születési anyakönyve, 1885)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/242286 (Ehrlich Samu gyászjelentése, 1905)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-9YC6 (Dömény Ede és Glancz Szeréna házassági anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLH-YFZ3 (Balogh Erzsébet és Popper Árpád házassági anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D9NH-MM6Z (Deutsch Sándorné Ehrlich Ida halotti anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-Q795 (Dömény Edéné Glancz Szeréna halotti anyakönyve, 1942)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7W6S-7NMM (Dömény Ede halotti anyakönyve, 1971)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-TPTQ (Dömény Edéné Balogh Erzsébet halotti anyakönyve, 1971)

Megjegyzések

Lexikonokban a két (három) Balogh Böske életrajzi adatai összekeveredve:

1. Balogh Böske; 1919-től Dengyel Györgyné (= Balogh Erzsébet, 1892. nov. 2. Bp.–1986. márc. 22. Bp.): színésznő, 1907-től kabarékban (pl. Bonbonnière) szerepelt, 1913-tól a Népopera tagja.

2. Balogh Böske; 1913-tól Popper Árpádné; 1945-től Dömény Edéné (= Balogh Erzsébet; Blájer Erzsébet, 1896. ápr. 6. Arad, Arad vm.–1971. szept. 18. Bp.): színésznő, szubrett, primadonna, 1908[!]-tól az aradi társulat tagja. Első férje: Popper Árpád (†1931. szept. 19. Bp.) kereskedő, Popper Mór és Janovitz Malvin fia. Gyermekük: Popper Erzsébet (†1930. dec. 11. Bp.) 16 évesen halt meg.

A helyzetet bonyolítja, hogy D. Balogh Böske néven – 1945 előtt – az 1892-es Balogh Erzsébet lépett fel, jóllehet a másik Balogh Böskének is D-vel kezdődött a férje neve (ám ő csak 1945-ben lett Döményné…)

3. Balogh Erzsi; Kazal Lászlóné (= Balogh Erzsébet, 1922. febr. 26. Bp.–2008. máj 9. Bp.) színésznő, komika, a Szabó családban Irén alakítója. A Magyar Életrajzi Lexikonban tévesen Balogh Böske (1896) Balogh Erzsi életrajzával keverve.

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6XWF-C9TC (Popper Erzsébet halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WXBR-PDW2 (Popper Árpád halotti anyakönyve, 1931)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője