Domanovszky Sándor
Domanovszky Sándor

2024. április 19. Péntek

Domanovszky Sándor

történész

Születési adatok

1877. május 27.

Nagyszeben, Szeben vármegye

Halálozási adatok

1955. április 30.

Budapest


Család

Sz: Domanovszky Endre (1817-1898) filozófus, az MTA tagja, Jurenák Frida. F: Kastenhofer Berta. Fia: Domanovszky Ákos (1902– 1984) könyvtáros, Domanovszky Endre (1907–1974) festőművész és Domanovszky György (1909–1983) művészettörténész, etnográfus.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1899), történelem–latin szakos tanári okl. szerzett (1900), az Árpád-kori magyar történelem tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1909). Az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.; r.: 1926. máj. 6.; ig.: 1933. máj. 19.–1946. júl. 24.; t.: 1940. ápr. 26.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A pozsonyi főreáliskola helyettes (1899–1900), r. tanára (1900–1904), a Budapesti Kereskedelmi Akadémián a történelem r. tanára (1904–1914). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1909–1914), a magyar művelődéstörténelem ny. r. tanára (1914–1948); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1926–1927), majd az egyetem rektora (1939–1940), nyugdíjazták (1948). A magyar békedelegáció egyik szakértője a Párizs környéki béketárgyalásokon (1919–1920). Országgyűlési képviselő, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem képviseletében a Felsőház tagja (1935–1939 és 1942–1944). Középkori magyar gazdaság- és művelődéstörténettel, az Árpád-kori magyar történelem forrásaival, József nádor működésével foglalkozott. Különösen értékesek Kézai Simon munkásságával, a korabeli magyar gesztákkal, krónikákkal, egyéb kéziratokkal kapcsolatos írásai. A magyar gazdaságtörténet-írás iskolateremtő egyénisége, elsősorban az ő tanítványaiból alakult meg a magyar mezőgazdaság történetét kutató agrártörténeti iskola. A két vh. között jelentős szerepet játszott a magyarországi tudománypolitika irányításában. A főszerkesztésében megjelent ötkötetes Magyar Művelődéstörténet (1939–1942) a magyar történettudomány kimagasló 20. sz.-i teljesítménye. Forráskiadói tevékenysége is értékes, kiadta József nádor iratait.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja (1907-től), másodalelnöke (1923–1933), ügyvezető első alelnöke (1933–1946). A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja, az Országos Evangélikus Tanáregyesület elnöke (1932– 1940). Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem, ill. a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) tanácsának tagja (1922). Az Országos Ösztöndíjtanács ügyvezető igazgatója (1927-től), az Országos Felsőoktatási Tanács, a Darányi Ignác Agrártudományi Társaság és az Országos Természettudományi Tanács tagja. A Lengyel Tudományos Akadémia (l.: 1931; r.: 1939), a Bécsi (Osztrák) Tudományos Akadémia tagja (külső l.: 1941). A Lengyel Történelmi Társulat t. tagja (1930). A Nemzetközi Történettudományi Bizottság magyar delegátusa (1928) és nemzetközi Irodájának állandó tagja (1933–1938).

Elismerés

Corvin-koszorú (1930).

Szerkesztés

A Századok c. történelmi folyóirat szerkesztője (1913–1943; Mályusz Elemérrel, 1931–1935; Hajnal Istvánnal, 1931–1943; Wellmann Imrével, 1939–1943). A Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez sorozatszerkesztője. (I–XV. köt., 1932–1943).

Főbb művei

F. m.: A Dubniczi Krónika. Egy. doktori értek. is. (Századok, 1899)
A Dubniczi Krónika kódexe. (Magyar Könyvszemle, 1899)
A Budai Krónika. (Századok, 1902)
A Pozsonyi Krónika és a kisebb latinnyelvű prózai szerkesztések. (Századok, 1905)
Kézai Simon mester krónikája. (Századok, 1906)
Mügeln Henrik németnyelvű krónikája és a Rímes Krónika. (Századok, 1907)
A Budapesti Kereskedelmi Akadémia története. 1857–1907. (Budapesti Kereskedelmi Akadémia 1857–1907. Emlékkönyv. Bp., 1907)
Kézai kódexéről. (Békefi Emlékkönyv. 1912)
A trónöröklés kérdéséhez az Árpádok korában. (Budapesti Szemle, 1913
németül: Ungarische Rundschau, 1914)
Die historische Entwicklung Ungarns, mit Rücksicht auf seine Wirtschaftsgeschichte. (Bp., 1913)
A harmincadvám eredete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. ápr. 3.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 4. Bp., 1916)
Mázsaszekér. (Fejérpataky Emlékkönyv. Bp., 1917)
Duna–Fekete-tengeri kereskedelmi hajózásunk múltjáról. (Tengertudományi Értekezések, 1918)
A magyar kérdés történeti szempontból tekintve. (Bp., 1920)
La Hongrie occidentale. Teleki Pállal. (Bp.–Paris, 1920)
A szepesi városok árumegállító joga. Lőcse és Késmárk küzdelme az árumegállításért. 1358–1570. Oklevéltárral. (Bp., 1922)
József nádor teljhatalmú kormányzása 1805-ben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1930. febr. 10.
megjelent: Budapesti Szemle, 1930
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1930)
Anonymus és a II. Géza-korabeli Gesta. (Századok, 1933)
Kézai és a hunkrónika. (Károlyi Árpád Emlékkönyv. Bp., 1933)
A magyar királykrónika XIV. századi folytatása. (Berzeviczy Emlékkönyv, 1934)
A mezőgazdaság Szent István korában. (Szent István Emlékkönyv. Bp., 1938)
Zur Geschichte der Gutsherrschaft in Ungarn. (Baden bei Wien–Leipzig, 1938)
La méthode historique de M. Nicolas Iorga. (Bp., 1938)
„L’origine et la patrie première des Roumains”. Réponse à M. N. Iorga. (Bp., 1939)
Quelques idées sur la formation de l’esprit national hongroise. (Bp., 1939)
Szellemiség és nemzeti szellem. (Bp., 1939)
Mátyás király, az úttörő. (Budapesti Szemle, 1941)
Attilától Árpádig. Adalék krónikáink kritikájához. (Melich János Emlékkönyv, 1942)
Emlékezés gróf Klebelsberg Kunó elnökségére. (Bp., 1942)
József nádor élete. I/1–2. köt. (Bp., 1944)
Gazdaság és társadalom a középkorban. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta Glatz Ferenc. Művei bibliográfiájával. (Történetírók Tára. Bp., 1979)
szerk.: Rimbertus Anskariusa. Életük és munkásságuk méltatása. Bev., magyarázta. (Bp., 1910)
József nádor élete és iratai. Sajtó alá rend. I–IV. köt. (Bp., 1925–1935
a IV. kötetet sajtó alá rend. Glatz Ferenc. 1990)
Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. – Cronici hungarici compositio saeculi XIV. (Scriptores rerum Hungaricum. I. köt. Bp., 1937)
Chronicon Posoniense. – Chronicon Monacense. – Chronicon rhytmicum Henrici de Mügeln. (Scriptores rerum Hungaricarum. II. köt. Bp., 1938)
Magyar művelődéstörténet. I–V. köt. (Bp., 1939–1942
hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
tankönyvei: A kereskedelem általános története. (Bp., 1907)
Történelem a felső kereskedelmi iskolák számára. 1–3. köt. (Bp., 1909–1910)
Egyetemes történelem. A honvéd főreál- és hadapródiskolák számára. 1–2. köt. (Bp., 1910–1911)
Támpontok a történelem oktatásához. (Bp., 1911)
Társadalmi alapismeretek és gazdaságtörténelem. (Bp., 1922)
Magyarország története. (Bp., 1926
új kiad. 1937
németül: München–Leipzig, 1923
olaszul: Roma, 1929
finnül: Helsinki, 1937)
Az ókor története Kr. u. 180-ig. (Bp., 1927)
Világtörténelem. I–III. köt. (Bp., 1928–1930).

Irodalom

Irod.: Emlékkönyv. D. S. születésének 60. fordulójának ünnepére. Életrajz és bibliográfia. (Bp., 1937)
Hajnal István: D. S. 70 éves. (Századok, 1947)
Lederer Emma: D. S. (Századok, 1955)
Gerics József: D. S., az Árpád-kori krónikakutatás úttörője. (Századok, 1978)
Glatz Ferenc: D. S. helye a magyar történettudományban. (Századok, 1978)
Glatz Ferenc: D. S. Történetíró és tudományszervező. (G. F.: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet. 1867–1987. Bp., 1988)
Glatz Ferenc: Egy Habsburg nádor a magyar történetírásban. (G. F.: Történetírás korszakváltásban. Bp., 1990)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Szilágyi Ágnes Judit: A „krónikatanulmányok nagymestere”. D. S. Kézai Simonról. (Sz. Á. J.: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője