Csizmadia Ernő
Csizmadia Ernő

2025. február 12. Szerda

Csizmadia Ernő

agrárközgazdász

Születési adatok

1924. február 10.

Beje, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1984. november 14.

Budapest


Család

Sz: Csizmadia Julianna. F: Csizmadiáné Székely Magda (1927–1985) közgazdász, egyetemi tanár.

Iskola

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász okl. szerzett (1950), az MKKE-n doktorált (1958), a közgazdaság- tudományok kandidátusa (1960), doktora (1970).

Az MTA tagja (l.: 1973. máj. 11.; r.: 1979. máj. 11.).

Életút

Az MKKE tanársegéde (1950–1951), egy. adjunktusa (1951–1956), az Agrártudományi Egyetem (ATE) egy. docense (1956–1957); közben az MTA TMB-n Nagy Imre, ill. Fogarasi Béla aspiránsa (1953–1956). Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa (1957–1963), a Minisztertanács Titkárságának főosztályvezetője (1964–1968), az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes vezetője (1971–1975). Az MKKE Kereskedelmi Kar Mezőgazdaság Gazdaságtana Tanszék egy. tanára (1967. júl. 1.–1984. nov. 14.); közben az egyetem tud. rektorhelyettese (1968–1971), majd rektora (1977–1979).

Agrárgazdasággal, elsősorban a szocialista nagyüzemek kérdéseivel foglalkozott. Az MSZMP KB agrárpolitikai elveinek kidolgozója (1957-től), a mezőgazdaság átszervezésének egyik vezetője, majd vezető szerepet játszott a magyar mezőgazdaság távlati terveinek előkészítésében és megvalósításának végrehajtatásában.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA Agrártudományok Osztálya elnökhelyettese (1976-tól).

Szerkesztés

A Társadalmi Szemle munkatársa, szerkesztője (1957-től).

Főbb művei

F. m.: A Viharsarok egy falva a földreform után. (Valóság, 1947)
A mezőgazdasági nagyüzem fölénye. (Közgazdasági Szemle, 1954)
A termelőszövetkezetek belterjes és sokoldalú fejlesztéséről. (Társadalmi Szemle, 1955)
A mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának szocialista útja. (Társadalmi Szemle, 1958)
Átmeneti formák és megoldások mezőgazdaságunk szocialista nagyüzemi rendszerének építésében. (Közgazdasági Szemle, 1960)
A mezőgazdaság nagyüzemi átalakulásának tőkés és szocialista módja. Kand. értek. (Bp., 1960)
Két út – két világ. (Bp., 1962)
A termelőszövetkezetek közös vállalkozásai. (Társadalmi Szemle, 1962)
Az egységes szocialista szövetkezeti parasztosztály kialakulása. Nagy Sándorral, Zsarnóczai Sándorral. (Bp., 1966)
A gazdasági mechanizmus reformja és a mezőgazdaság. (Bp., 1967)
A magyar mezőgazdaság. Dankovits Lászlóval, Udvari Lászlóval. (Bp., 1968)
Agrárgazdaságtan. Többekkel. (Bp., 1968)
Az intenzív gazdasági fejlődés és a mezőgazdaság. Doktori értek. (Bp., 1969)
Gazdasági koncepciónk és az élelmiszergazdaság. (Bp., 1970)
Élelmiszergazdaságunk a hatékonyabb gazdálkodás útján. (Bp., 1972)
Bevezetés az élelmiszergazdaságtanba. (Bp., 1973)
Új vonások a hetvenes évtized magyar mezőgazdaságában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. ápr. 16.)
Socialist Agriculture in Hungary. (Bp., 1977)
A mezőgazdaság az ágazati kapcsolatok rendszerében. Vági Ferenccel. (Bp., 1977)
Vállalati gazdálkodás és gazdaságirányítás a mezőgazdaságban. Székely Magdával. (Bp., 1978)
Élelmiszer-gazdaságunk a nyolcvanas évtized közepén. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1980. ápr. 18.
megjelent: Közgazdasági Szemle, 1980)
Az MSZMP agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság. (Bp., 1984)
Cs. E. válogatott művei. Sajtó alá rend. Fekete Ferenc. (Bp., 1988).

Irodalom

Irod.: Sipos Aladár: Cs. E. (Közgazdasági Szemle, 1985)
Dimény Imre: Cs. E. (Magyar Tudomány, 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője