Buza László
Buza László

2022. július 5. Kedd

Buza László

jogász

Születési adatok

1885. február 8.

Sárospatak, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1969. október 18.

Budapest


Család

Sz: Buza János (1848–1912) középiskolai tanár, a sárospataki református jogakadémia igazgatója. Fia: Buza László (1914–1987 állatorvos, bakteriológus.

Iskola

A sárospataki református jogakadémián, a bp.-i, a berlini és a kolozsvári tudományegyetemen tanult (1904–1908), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jog- (1908) és államtudományi doktori okl. (1909), az alkotmánypolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1912). Az MTA tagja (l.: 1938. máj. 6.; r.: 1946. júl. 24.).

Életút

A sárospataki református jogakadémia r. tanára (1908–1923); közben az akadémia dékánja (1914–1915 és 1921–1922), és a sárospataki református főiskola igazgatója (1917–1920). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1912–1923), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetközi jog ny. r. tanára és a Nemzetközi Jogi Tanszék vezetője (1923–1940); közben uo. az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1932–1933), az egyetem rektorhelyettese (1939–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a nemzetközi jog ny. r. tanára (1940–1945); egyúttal az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1940– 1941) és az egyetem rektora (1943–1944). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető egy. tanára (1944–1948). A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1966) és a Tanszék vezetője (1948–1966); közben az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1949–1950 és 1951–1954). A Tiszántúli Református Egyházkerület világi főjegyzője és tanácsbírája. A nemzetközi jog kiemelkedő művelőjeként elsősorban az állam, a terület, a lakosság nemzetközi jogi problémáival, a nemzetközi szerződések és a nemzetközi szervezetek jogával fogl. Az I. vh. előtt főként közjogi és alkotmányjogi kérdéseket vizsgált, a hivatalosnak számító történeti jogi irányzattal szemben a nyugati polgári demokráciák parlamentáris rendszere mellett foglalt állást. 1918 után a nemzeti kisebbségek nemzetközi jogi helyzetét, a II. vh. után a megváltozott nemzetközi közjog alapkérdéseit kutatta. A kisebbségek jogállásával, nyelvük szabad használatával kapcsolatos dolgozatai alapvető jelentőségűek a magyar nemzetközi jogi szakirodalomban. – A II. vh. után Kolozsvárott maradt (1944–1948), ahol Haynal Imrével és Miskolczy Dezsővel jelentős szerepet játszott az egyetem újraindításában (1944. szept. 17-én; később mindhárom professzornak el kellett hagyniuk Romániát). Részt vett abban a tudósokból, közéleti vezető személyiségekből álló testületben, amely 1945. dec.-ben Márton Áron püspök vezetésével memorandumot dolgozott ki és juttatott el a nagyhatalmakhoz. E tervezet Erdély határainak az etnikai összetételt alapul vevő kialakításáról szólt (1946. máj. 7.). – Nevéhez fűződik a nemzetközi jogban máig használatos soft law fogalom megalkotása (= a nemzetközi együttműködés szabályozásában egy nemzetközi szerződés jogi lefektetése előtti, konszenzuson alapuló határozat).

Elismertség

Az MTA Jogtudományi Bizottságának elnöke (1960–1964). A Magyar Jogász Szövetség elnöke (1959–1965).

Elismerés

JATE Emlékérem (1966).

Szerkesztés

Az Acta Juridica szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Államterület és területi fenségjog. Államtudományi doktori értek. is. (Bp., 1910)
A levegőterület nemzetközi jogi helyzete. (Bp., 1910)
Bosznia és Hercegovina jogi helyzete s a bosnyák-hercegovinai tartományi illetőség. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1911)
A miniszterek jogi felelőssége. (Bp., 1911)
Az obstructio jogtana. (Bp., 1912)
A katholikus autonomia. (Sárospataki Református Lapok, 1912)
A kötelező szavazás. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913)
Magyar alkotmánytan. Népiskolai tankönyv. Hodossy Bélával. (Népiskolai könyvtár. 18. Sárospatak, 1913)
Az állami organumok jogi helyzete. (Sárospataki Református Főiskola értesítője, 1914)
A repülőgépek és léghajók nemzetközi jogi helyzete a háborúban. (Jogtudományi Közlöny, 1914)
A parlament szerepe az államszerződések kötésénél. (Athenaeum, 1914)
A magyar trónörökösben megkívántató kellékek. Antal Józseffel. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
A képviselőház házszabályai. Államjogi tanulmány. (Bp., 1916)
A háború és a nemzetközi jog. (Sárospatak, 1916)
A magyar szent korona igényei a volt mellékországokra. Közjogi tanulmány. (Budapesti Szemle, 1916)
Hadiszolgálat és parlamenti választójog. (Jogtudományi Közlöny, 1917)
A királyi család a magyar közjogban. (Sárospatak, 1918)
A nemzetközi jog jogi természete. (Magyar Jogi Szemle könyvtára. 19. Bp., 1922)
A helyreállítási kölcsön nemzetközi jogi biztosítékai, különös tekintettel a főbiztos jogállására. (Magyar Jogi Szemle könyvtára. 32. Bp., 1924)
Magyarország katonai ellenőrzése a nemzetközi jog szempontjából. (Bp., 1925)
A királykérdés nemzetközi jogi vonatkozásai. (Magyar Jogi Szemle, 1928)
A Szentszék nemzetközi jogi helyzete a lateráni egyezmény szerint. B. L. előadása. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1929)
A kisebbségek jogi helyzete a békeszerződések és más nemzetközi egyezmények értelmében. (Bp., 1930)
Kisebbségi nyelvek szabad használata a magánéletben a kisebbségi szerződések szerint. (Jancsó Benedek Társaság kiadványai. 7. Bp., 1931)
A Nemzetek Szövetségének szerepe az alkalmazhatatlanná vált nemzetközi jogszabályok revíziójánál s a rebus sic stantibus klauzula. (Szeged, 1931)
A revízió nemzetközi jogi alapjai. (Bp., 1933)
A nemzetközi jog tankönyve. Egy. tankönyv. (Bp., 1935)
A nemzetiszocialista Németország és a nemzetközi jog. (Szeged, 1936)
Diktatúra és kisebbségvédelem. (Szeged, 1936)
A német nemzetiszocializmus nemzetközi jogi felfogása. (Új irányok a nemzetközi jogban. 1. Bp., 1938)
A felkelők nemzetközi jogi helyzete és a spanyol polgárháborúba való „benemavatkozás”. (Menyhárt Gáspár Emlékkönyv. Szeged, 1938)
Magyar közjog. B. L. előadásai alapján összeáll. Beller István. (Szeged, 1939)
A semlegesség nemzetközi joga. (Külügyi Szemle, 1939)
Az elismerés jogi természete a nemzetközi jogban. (Kolosváry Emlékkönyv. Bp., 1939)
Az európai válság a nemzetközi jog tükrében. (Szeged, 1939)
Bona fides és joggal való visszaélés a nemzetközi jogban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1939. febr. 13.
megjelent: Szeged, 1940)
Háború az új nemzetközi jogért. (Bp., 1940)
A nemzetközi jogalkotás jelszavai és alapelvei a bécsi kongresszus óta. (Bp., 1942)
A deliktum fogalma a nemzetközi jogban. (Kolozsvár, 1942)
Az új európai rend nemzetközi jogi alapelvei. (Kolozsvár, 1942)
Háború és nemzetközi jog. (Délvidéki Szemle, 1943)
A közjog és magánjog fogalmi elhatárolásának kérdése. (Kolozsvár, 1943)
A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója, mint összetett állam. (Erdélyi tudományos füzetek. 191. Kolozsvár, 1944
Erdélyi Múzeum, 1945)
A büntetés kérdése a nemzetközi jogban. (Kolozsvár, 1945)
Az állami határok kérdése a nemzetközi jogban. (Kolozsvár, 1946)
Új nemzetközi jogi elvek az Egyesült Nemzetek San Francisco-i alapokmányában. (Erdélyi tudományos füzetek. 199. Kolozsvár, 1946)
Románia alkotmányjoga. B. L. előadásai. (Kolozsvár, 1946)
A dekalogos és a nemzetközi jog. (Kolozsvár, 1947)
A közjog alapintézményei. (Cluj, 1948)
Jogos és jogellenes kényszer a nemzetközi jogban. Akadémai székfoglaló. (Elhangzott: 1948. máj. 10.)
A nemzetközi közhatalom szervezete az Egyesült Nemzetek alapokmánya szerint. (Acta Universitatis Szegediensis, 1949)
A szovjet nemzetközi jogi felfogás. (Szeged, 1950)
Nemzetközi jog. 1–2. Egy. jegyz. Hajdú Gyulával, Flachbarth Ernővel. (Bp., 1952)
A felszabadulás és Magyarország nemzetközi jogi szuverenitása. (Szeged, 1954)
Nemzetközi jog. Hajdú Gyulával, Vitányi Bélával. Egy. tankönyv. (Bp., 1954
2. átd. kiad. 1958
4. kiad. 1968)
A törvényesség és az igazságosság elve a nemzetközi jogban. (Szeged, 1957)
Az atom- és hidrogénrobbantás és a nemzetközi jog. (Magyar Tudomány, 1957)
Az ENSZ főtitkárának nemzetközi jogi helyzete. (Acta Universitatis Szegediensis, 1961)
A nemzetközi jogi normák kialakulásának útja. (Acta Universitatis Szegediensis, 1963)
A nemzetközi jog fejlődése a felszabadulás óta. (Acta Universitatis Szegediensis, 1965)
A nemzektözi ellenőrzés, mint a törvényesség biztosítéka a nemzektözi életben. (Állam és Jogtudomány, 1965)
A nemzetközi jog fő kérdései az új szellemű nemzetközi jogban. Monográfia. (Bp., 1967).

Irodalom

Irod.: Jogi tanulmányok B. L. egyetemi tanár akadémikus oktatói működésének 50. évfordulójára. (Szeged, 1959)
B. L. 80 éves. (Tiszatáj, 1965)
Kovács István: B. L. (Magyar Tudomány, 1970)
Blutman László: B. L. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
A Tanácsköztársaság és a pataki kollégium. B. L. emlékei 1919-ről. Közzéteszi Bolvári-Takács Gábor. (Zempléni Múzsa, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője