Burg Ete
Burg Ete

2022. január 22. Szombat

Burg Ete

orvos, szülész-nőgyógyász

Születési adatok

1895. október 9.

Szeged

Halálozási adatok

1958. május 6.

Baja, Bács-Kiskun megye

Temetési adatok

1958. május 9.

Baja


Család

Régi erdélyi szász családból származott. Sz: Burg Ete (1856–), a Pallavicini uradalom ispánja, Bognár Margit. Testvére: Szilárdfyné Burg Margit (1891–), Koós Gézáné Burg Edit (1892–) és Domokos Árpádné Burg Mária. F: Korompay Ilona. Fia: Burg Miklós és Burg Fedor.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1921), a bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasa (1925–1927), majd Berlinben R. Mayer professzor klinikáján tanult (1927). A szülészeti és nőgyógyászati betegségek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1930), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A budapesti tudományegyetem Kórbonctani Intézete és a budapesti Szent István Kórház Boncoló Osztálya segédorvosa (1920–1921), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája gyakornoka (1921–1922), egy. tanársegéde (1922–1928), egy. adjunktusa (1928–1938) és magántanára (1930–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1951). A Bajai Közkórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának főorvosa (1938–1942), a Kórház igazgató-főorvosa (1942–1958). A New York-i Columbia Egyetem Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutatója (1930–1931). Nőgyógyászati anatómiával és sebészettel, elsősorban nőgyógyászati daganatok műtéti megoldásaival, a női ivarszervek és a méh vérellátásával, érrendszerének vizsgálatával, ezeknek különböző típusú megbetegedéseivel, s a terhességgel való összefüggéseivel foglalkozott. Több szülészeti és nőgyógyászati műtéti újítást vezetett be.

Emlékezet

A Bajai Városi Kórház Szülészeti Osztályán emléktábláját helyezték el (fehér márvány, Miskolczy Ferenc alkotása, 1989). Baján évente Burg Ete-emlékülést is rendeztek (1984?-től), s a városban utca is őrzi emlékét. Róla nevezték el a Burg Ete-emlékplakettet (szülész-nőgyógyászok elismerése; a plakett Brém Ferenc szobrászművész alkotása, először halálának 25. évfordulóján, 1983-ban adták át).

Főbb művei

F. m.: Eklampsia görcs nélkül. (Gyógyászat, 1925)
Adatok a külső adenomyosis kérdéséhez. – Kétpetéjű ikerterhességből származó magzatok eddig még ismeretlen intermedier vérköre. – A magzatburkok mészsó tartalmáról. – Röntgen-tanulmányok a méhlepény erein. (A pécsi Erzsébet Tudományegyetem 1928/29. tanévi iratai. Pécs, 1929)
A méhlepény érhálózatának makroszkópos vizsgálásához használatos eljárásokról és azok értékéről. (Magyar Orvosi Archivum, 1930)
Adatok az I. sz. Hegár-jel keletkezéséhez, a méh érrendszerének vizsgálata alapján. (Orvosképzés, 1932)
A méhen kívüli terhességről. (Orvosképzés, 1939)
Baja városi közkórház új szülészeti és nőgyógyászati osztálya. (Magyar Kórház, 1940)
Terhesség és óriási petefészek daganat. (Orvosképzés, 1941)
A kórházi betegosztály-működés nyilvántartása. (Magyar Kórház, 1941)
A meddőségről. (Orvosképzés, 1943)
Hüvelyi méhkiirtások után alkalmazott célszerű tamponrögzítés. (Orvosképzés, 1947)
Egyszerű eszköz a Douglas-tasak és méhfüggelékek kémlő szúrásához. (Orvosképzés, 1948)
Szülészeti esetek tetanusz szövődménnyel. (Orvosi Hetilap, 1957. 24.)
Ein mit Koprolith komplizierter Fall einer kongenitalen rektovaginalen Fister. – Sectio caesarea transvesicalis. (Zentralblatt für Gynäkologie, 1958).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Halálhír. (Népszabadság, 1958. máj. 8.)
Mindszenthez kötődő orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek életrajzai. Szerk. Ávéd János és Fuchszné Benák Katalin. (Mindszent, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője