Buday Kálmán
Buday Kálmán

2022. augusztus 10. Szerda

Buday Kálmán

történész, levéltáros

Születési adatok

1908. augusztus 17.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1936. július 31.

Szeged, Csongrád vármegye

Temetési adatok

1936. augusztus 2.

Szeged

Református Temető


Család

Apai ágon régi székely eredetű református, anyai ágon kikeresztelkedett zsidó családból származott.

Nagyszülei: Buday János vasúti pályafelvigyázó, Sipos Anna; Hilf Kálmán (†1931. febr. Rákospalota) magyar államvasúti főellenőr, Reich Berta (†1935. júl. Rákospalota. Temetés: 1935. júl. 28. Rákospalota).

Szülei: Buday Árpád (1879. jan. 17. Marosgezse, Alsófehér vm.–1937. ápr. 7. Szeged, Csongrád vm.), Hilf Margit (1883–1976. nov. 14. Szeged. Temetés: 1976. nov. 17. Szeged, Belvárosi Temető).

Testvére: Buday György (1907. ápr. 7. Kolozsvár–1990. jún. 12. Coulsdon, London környéke), [ifj.] Buday Árpád (1920. Kolozsvár) matematika–ábrázoló geometria szakos középiskolai tanár, a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára (1969–1973) és Buday Margit (1917. júl. 25. Kolozsvár–1996. febr. 3. Deszk) orvos, tüdőgyógyász.

Iskola

A szegedi Klauzál Gábor Reálgimnáziumban éretts. (1927), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1932).

Életút

A bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1932–1934), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1934–1935), a Magyar Országos Levéltár őre (1935. szept. 1.–1936. júl. 31.).

Középkori és kora újkori magyar történelemmel és művelődéstörténettel, elsősorban Báthory István (1533–1586) erdélyi fejedelem korával foglalkozott. Nagy vállalkozása, Erdély történeti földrajza váratlan halála miatt kéziratban maradt.

Emlékezet

Buday Kálmán születése óta súlyos betegségben szenvedett, szabadsága idején Szegeden asztmatikus rohamok támadták meg a szívét, halálát az egyik ilyen roham okozta. A fiatalon elhunyt történész Szegeden nyugszik, szíve fölé – kérésére – erdélyi földet helyeztek. Temetésén a gyászszertartást Seress Zoltán református lelkész végezte, az Országos Levéltár és a Magyar Nemzeti Múzeum nevében Kossányi Béla főlevéltáros, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók nevében Bódy László, az Egyetemi Bethlen Gábor Kör nevében Szőcs Pál búcsúztatta.

Főbb művei

F. m.: A városalaprajzok mint történeti források. (Szegedi Szemle, 1931)
Báthory István erdélyi fejedelemsége. 1571–1576. Egy. doktori értek. is. (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből. 20. Szeged, 1932)
Álmos problémája. (Magyarságtudomány, 1935)
Bíró Vencel: Altorjai gróf Apor István és kora. (Századok, 1936. 4-6.)
Bíró Vencel: A Báthory–Apor-szeminárium története. (Századok, 1936. 7-8.).

Irodalom

Irod. és források: Hilf Kálmán úr jegyet váltott Reich Berta kisasszonnyal Buda-Bicskén. (Pesti Napló, 1876. jan. 18.–Fővárosi Lapok, 1876. jan. 19.)
Buday Árpád tanár, egyetemi tanársegéd Kolozsvárról eljegyezte Hilf Kálmán magyar államvasúti főellenőr leányát, Margitkát, Rákospalotán. (Pesti Napló, 1904. nov. 11.)
Elhunyt Hilf Kálmán ny. MÁV-főellenőr. (Dunántúl, 1931. febr. 5.)
Néhai Hilf Kálmán MÁV-igazgatósági főintéző özvegye, született Reich Berta 81 éves korában, Rákospalotán elhunyt. (Pesti Hírlap, 1935. júl. 27.)
Baráth Tibor: Báthory István erdélyi fejedelemsége. 1571–1576. (Századok, 1936. 1-3.)
Buday Kálmán dr., a neves történész meghalt. (Budapesti Hírlap, 1936. aug. 2.)
Hirtelen meghalt egy fiatal történettudós. (Magyarország, 1936. aug. 2.)
Buday Kálmán temetése. (Budapesti Hírlap, 1936. aug. 4.)
E. Gy.: Buday Kálmán. (Levéltári Közlemények, 1936. 1.)
Buday Árpád egyetemi tanár meghalt. (Pesti Hírlap, 1937. ápr. 8.)
Meghalt Buday Árpád professzor. (Pesti Napló, 1937. ápr. 8.)
Kristóf György: Emléksorok Buday Árpád halálára. (Keleti Újság, 1937. ápr. 14.)
T. A.: In memoriam Buday György. (Népszava, 1990. júl. 26.)
Meghalt az utolsó Buday-testvér. (Délmagyarország, 1996. febr. 8.)
Magyarossy József: Megemlékezés dr. Buday Margitról. (Délvilág, 2013. jún. 24.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője