Család

Sz: Buday Béla mérnök, Kelemen Tekla. Tízen voltak testvérek, testvérei közül: Buday Kálmán (1863–1938) orvos, patológus, Buday László (1873–1925) statisztikus, az MTA tagja, Buday Dezső (1879–1919) jogász.

Iskola

A ciszterci rend pécsi gimnáziumában éretts. (1882), a József Műegyetemen mérnöki okl. (1886), a közmunkaügyek igazgatása tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925).

Életút

A József Műegyetem Hídépítési Tanszékének tanársegéde (1886–1889), a debreceni, a nagykárolyi és a pécsi állami építészeti hivatal munkatársa (1889–1893). A Kereskedelmi Minisztérium Híd- és Útépítési Osztályának előadója, kerületi felügyelője (1893– 1917), az Útfenntartási Osztály főnöke (1917–1919), az Út-, Híd- és Magasépítési Osztály államtitkári hatáskörrel felruházott csoportfőnöke (1920–1926). A József Műegyetem mb. előadója (1920–1924), magántanára (1925–1944). Országgyűlési képviselő, a mérnöki kamara képviseletében a Felsőház tagja (1927–1932). A Magyar Mérnök- és Építész Egylet igazgatója (1913–1917), alelnöke (1917–1921), elnöke (1925–1928). A Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége t. tagja. A bp.-i Vámmentes Kikötő Rt. elnöke (1927-1929). Mérnökként elsősorban közigazgatási kérdésekkel, a mérnöki és a közgazdászképzés reformjával, valamint a magyarországi közutak fejlesztésével fogl. Elkészítette a mérnöki rendtartásról szóló törvényjavaslatot (1923) és az új közúti törvény előadói tervezetét (1923). Fiatal korában verseket, elbeszéléseket, drámákat is írt, A király c. egyfelvonásos történeti vígjátékát a Nemzeti Színház mutatta be (1894).

Elismertség

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet igazgatója (1913–1917), alelnöke (1917–1921), elnöke (1925–1928). A Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége t. tagja. A bp.-i Vámmentes Kikötő Rt. elnöke (1927-1929).

Szerkesztés

Szépirodalmi írásai elsősorban A Hétben, a Magyar Géniuszban (1894), az Ország–Világban (1894) és a Fővárosi Lapokban jelentek meg (1896–1898).