Brogyányi Kálmán
újságíró, művészetkritikus, könyvtáros
Névváltozatok
Brogyanyi
Születési adatok
1905. június 5.
Felsőkocskóc, Trencsén vármegye
Halálozási adatok
1978. október 15.
Yonkers, New York, USA
Iskola
A pozsonyi Komensky Egyetemen magyar–francia szakos tanári okl. szerzett (1932), ismereteit franciaországi, belgiumi, olaszországi és ausztriai tanulmányútján egészítette ki.Életút
Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja (1928–1932), de később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein művészeti egyesület, majd a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság Művészeti Osztályának (CSMTIMT) titkára és a CSMTIMT vezetőségi (1932–1939). A pozsonyi magyar könyvtár vezetője, ahol a Dewey-féle tizedes rendszer szerint rendezte az állományt (1939–1942), a pozsonyi Magyar Hírlap művészeti és irodalmi rovatának vezetője (1943–1945), a pozsonyi németbarát Magyar Szó szerkesztője (1945). A szovjet csapatok elől az ausztriai Kremsmünsterbe menekült (1945. márc.), az orosz bevonulás után bujkált, Ógyallán elfogták (1945. nov.), a pozsonyi népbíróság irredentizmus, fasiszta magatartás és a németekkel való együttműködés koholt vádjával hét év börtönre ítélte (1946), gyűjtőtáborba zárták, Ausztriába menekült (1947). A linzi vas- és acélművek fémmunkása (1947–1954), kivándorolt az USA-ba (1954), a New York melletti Yonkersben régiségkereskedést nyitott (1954–1978). A két vh. közötti csehszlovákiai magyar közélet egyik neves személyisége, kritikai és művészettörténeti munkássága egyedülálló, számos kiállítás szervezett és rendezett, a szlovákiai magyar képzőművészeti élet legfőbb értékelője. Elsőként írt monográfiát a szlovákiai magyar képzőművészetről, vizsgálta a kisebbségi művészet szociológiai különlegességeit, a magyar fotószakirodalomban elsőként tett kísérletet a szociofotó meghatározására. Mivel a II. vh. végén részt vett a németbarát Magyar Szó c. lap szerkesztésében (1945), elítélték, meghurcolták. Ausztriában és az USA-ban képzőművészettel már nem foglalkozott.Emlékezet
Életművét csak az 1990-es években kezdték el kutatni. Budapesten, az I. Országos Fotóhét rendezvényeként emlékeztek meg róla (A fotószakíró Brogyányi Kálmán címmel, 1998. márc. 31-én). Pozsonyban a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a Kalligram Kiadó (2000. máj. 15-én) rendezett Brogyányi-emlékkonferenciát. Albertini Béla – a magyar szociofotó története kapcsán – fotószakírói munkásságáról írt monográfiát (2003-ban), Hushegyi Gábor esztétikai nézeteit, Kégli Ferenc pozsonyi könyvtárszervezői tevékenységét vizsgálta.Szerkesztés
A Sarló mozgalom lapja, a pozsonyi Vetés (1928–1929), a Magyar Diákszemle (1930) és a Forum szerkesztője (1931–1938).Főbb művei
F. m.: Kisebbségi magyar küldetésünk. (Vetés, 1929)festőművészet Szlovenszkón. Tanulmány. (Kazinczy Könyvtár. Kosice- Kassa, 1931)
A Sarló jegyében. Többekkel. (Pozsony, 1932
elkobozták)
A fotográfia útja. (Forum, 1932)
A fotográfia társadalmi jelentősége. (Korunk, 1932
Fotográfozásról. Szerk. Bán András. Bp., 1982)
A fény művészete. Vázlat. A címlap Moholy-Nagy László munkája. (Pozsony, 1933)
A pozsonyi Képzőművészeti Egyesület 50 éves jubileumi kiállítása. (Magyar Írás, 1934)
Szabó Dezső. (Magyar Figyelő, 1935)
Gondolatok az absztrakt művészetről. (Forum, 1935)
A visszatért és a Szlovákiában maradt felvidéki művészek. (Felvidéki Magyar Hírlap, 1939)
Pálffy Péter festőművész. (A Képzőművészeti Egyesület művészkönyvei. Pozsony, 1940)
A magyar művészet útja Szlovákiában. (Szlovákiai magyar művészek II. országos kiállítása. Kat. Pozsony, 1941)
Magyar művészet Szlovákiában. (A szlovákiai magyarság élete. 1938–1942. Bp., 1942)
A parasztművészet kérdése. A fotográfia társadalmi jelentősége. (Szlovenszkói küldetés. Csehszlovákiai magyar esszéírók. 1918–1938. Bratislava, 1984)
Magyar művészet. (Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók. 1939–1945. Bratislava, 1986)
A fény művészete. Vázlat. Az előszót Albertini Béla írta. (Hasonmás kiad. Pozsony, 2004).
Irodalom
Irod.: Farkas Zoltán: Művészet Szlovenszkón. (Nyugat, 1932)Keller Imre: festőművészet Szlovenszkón. (Magyar Írás, 1932)
Szalatnai Rezső: A fény művészete. (Magyar Figyelő, 1933)
Balogh Edgár: Hét próba. (Kolozsvár, 1965)
Gyimesi Kásás Ernő– Könnyű László: Külföldi magyar hivatásos képzőművészek. (New York, 1977)
Albertini Béla: A Sarló szociofotós vonulata. (Pozsony, 1993)
Sümegi Dezső: „Megsérült a hitem a ma élő magyarokban.” Adalékok B. K. életrajzához. (Fotóművészet, 1997)
Hushegyi Gábor: B. K. művészetkritikai és művészetelméleti tevékenysége a művészettörténet és a hazai magyar nyelvű irodalomtörténet tükrében. (Eszmetörténeti és irodalomtörténeti hagyományok. Szerk. Mészáros András. Pozsony-Bratislava, 1997)
Hushegyi Gábor: B. K. szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban. (Fórum. Társadalomtudományi Szemle, 2001)
Albertini Béla: A fotószakíró B. K. (Pozsony, 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)