Család

Sz: Maróti Géza (1875–1941) építész, festő- és iparművész. F: Bródy László (1899–1961) nyomdaigazgató. Fia: Bródy András (1924–2010) közgazdász, Bródy Péter villamosmérnök és Bródy Ferenc filozófus. matematikus (1931–). Unokája: Bródy János (1946–) zeneszerző és Bródy Mihály (1954–) nyelvész.

Iskola

Az Atelier Műhelyiskolában tanult (1927–1930).

Életút

A Hungária Hírlapnyomda Rt. művészeti vezetője és uo. az ifjúsági kiadványok lektora (1930–1948), a Tankönyvkiadó műszaki szerkesztője és a Művelt Nép c. hetilap képszerkesztője (1949–1953). A Kereskedelmi Szakkönyv- és Lapkiadó (1953–1954), a Magvető Könyvkiadó műszaki szerkesztője (1954–1956). A forradalom után Nagy-Britanniában élt, a Blacky & Sons brit (= skót) gyermekkiadó tipográfusa (1956–1961); visszatért Magyarországra, az Akadémiai Kiadó műszaki szerkesztője (1961–1963), a Móra Könyvkiadó főszerkesztője (1963–1972). A 20. sz.-i magyarországi tipográfia egyik meghatározó személyisége, az 1930-as években kiadott Hungária Könyvek (pl.: Ortutay Gyula: Bátorligeti mesék, Buday György fametszeteivel, 1937; Madách Imre: A civilizátor, Győry Miklós rajzaival, 1938; Fitz József Gutenberg egykorú nyomatok fába metszett másaival, 1940) a magyar könyvművészet korabeli csúcsteljesítményei. A II. vh. után, a Móra Kiadó főszerkesztőjeként, s egyúttal a képszerkesztőség vezetőjeként tkp. valamennyi magyar gyermek és ifjúsági mű tipográfiai tervezője (1963–1972).

Emlékezet

Apja halála után ő örökölte Maróti Géza zebegényi villáját (1941-ben; a villát 1952-ben államosították: szülőotthonként, majd a váci kórház utókezelőjeként működött, 1973-tól 1994-ig. A házat 2002-ben újjáépítették). A bp.-i Farkasréti Temetőben férjével közös sírban nyugszik; sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismerés

Pro Arte Érem (1949), Tótfalusi Kis Miklós-díj (1985).

Szerkesztés

A Hungária Könyvek tervezőszerkesztője (1930– 1948).