Bródy István
Bródy István

2020. december 3. Csütörtök

Bródy István

színigazgató, rendező, műfordító

Születési adatok

1882. május 1.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1941. január 4.

Budapest

Temetési adatok

1941. január 7.

Budapest


Család

Sz: Bródy Lajos, Bermann Jusztina.

Iskola

A debreceni gazdasági akadémián és a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1904-ig), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A Kis Színház rendezője és szerzője (1904), a győri társulat főrendezője (1904–1905), a Magyar Színház titkára (1905–1906), az aradi társulat főrendezője (1906–1907), a Vígszínház rendezője (1907–1910); egyúttal a Bonbonnière Kabaré művészeti igazgatója (1909–1910) és a Vígszínkör igazgatója (1910–1912). A bécsi Carl Theater rendezője (1912), az Operaház ügyelője (1913–1915), rendezője (1915–1918). A Margitszigeti Színkör (1918), a Revü Színház (1919–1920), a Scala Színház (1920) és az Eskü téri Színház igazgatója (1920–1921). Bécsbe költözött (1921), a Trocadero művészeti vezetője, a Theater an der Wien és a Metropol Theater rendezője (1921–1924). A Fővárosi Operettszínház rendezője (1924–1926), felépíttette a Sziget Színpadot (1926), a Magyar Színház művészeti vezetője (1929), a Pesti Színház alapító igazgatója (1931–1934). A Kamara Színház (1935–1936), a Művész Színház rendezője (1936), a margitszigeti Póló Színpad vezetője (1936). A 20. sz. elejének egyik ismert rendezőjeként elsősorban népszerű operetteket, könnyed vígjátékokat és kabaréjeleneteket vitt színpadra. Magyarországon kívül Bécsben is rendezett, majd az 1930-as években filmrendezéssel is próbálkozott: egy ún. stagione együttessel Olaszországban szerepelt. Tárcákat, vidám jeleneteket, egyfelvonásosakat, operettlibrettókat és verseket írt.

Emlékezet

A bp.-i Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Szerkesztés

A Nyitrai Színház c. lap szerkesztője (1905). Versei, tárcái elsősorban A Hétben (1902), a Fővárosi Lapokban (1903) és a Pesti Naplóban jelentek meg (1914–1916).

Főbb művei

F. m.: Mindenki benne van… Egy színigazgató naplójából. A címlapot Herman Lipót, a karikatúrákat Gellért Lajos rajzolta. (Bp., 1937)
Régi pesti dáridók. Egy letűnt világ regénye. (Bp., 1940)
színművei: Bob király. Paródia. Urai Dezsővel. (bem.: Új Színház, 1903. máj. 16.)
A. B. C. Operett 3 felvonásban. Révész Ferenccel, Bródy Miklós zenéjére. (bem.: Pécs, 1903. nov. 26.)
szövegkönyvei: Rényi Aladár: Tiszavirág. Vajda Lászlóval. (bem.: Király Színház, 1915. márc. 27.)
Marthon Géza: A császár. Operett 3 felvonásban. (bem.: Téli Kert, 1916. febr. 29.)
Leitner Pál: Csókvásár. (bem.: Revü Színház, 1916. jún. 1.)
Farkas Imre: Pünkösdi rózsa. (bem.: Revü Színház, 1920. jan. 3.)
Bródy Miklós–Márkus Alfréd: Férjhez megy a feleségem. Énekes vígjáték 3 felvonásban. (bem.: Eskü téri Színház, 1921. ápr. 16.)
Lajtai Lajos.: Asszonyok bolondja. Operett 3 felvonásban. (bem.: Budai Színkör, 1923. máj. 9.)
Szlatinai Sándor: Leányálom. Operett 3 felvonásban Vajda Lászlóval. (bem.: Városi Színház, 1925. nov. 14.)
Jacobi Viktor: Miámi. Operett 3 felvonásban. Vajda Lászlóval. (bem.: Fővárosi Operett Színház, 1925. nov. 27.)
Ábrahám Pál Zenebona. Vidámság 3 felvonásban. (bem.: Fővárosi Operett Színház, 1928. márc.
100. előadás: szept. 9.). F. rendezései: Stolz, Robert: Csókbakter. (Revü Színház, 1919)
Millöcker, Karl: Szegény Jonathán. (Fővárosi Operett Színház, 1924)
De Fries Károly: Budapest – Wien. (Kamara Színház, 1935)
Benatzky, Ralph: Egy lány, aki mindenkié. (Művész Színház, 1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013