Család

Sz: Bozsó József 8 kh-on gazdálkodott, Vőneki Erzsébet. Ötgyermekes földművescsaládból származott. Testvérei közül: Bozsó József (1875–1961) lakatos, Bozsó Erzsébet (1880–1958) varrónő, Bozsó Veronika (1886–1902) és Bozsó István (1888–1978) gazdálkodó. F: 1920-tól Tanács Anna (1891–1976). Fia: Bozsó János (1920–1989); leánya: Bozsó Ilona (1922–1945) és Bozsó Mária (1933–) könyvelő.

Iskola

Szeged-alsóvárosban hat elemit és egyéves ismétlőiskolát végzett, majd kőműves szakmát tanult, segédlevelet szerzett (1914).

Életút

Az I. vh.-ban az orosz fronton szolgált, hazatérése után pár hold örökölt földjén gazdálkodott (1918-tól), amelyet házasságkötése után felesége 14 kh-val együtt művelt meg (1920-tól). A II. vh. után is önállóan gazdálkodott (1945–1953), majd a szegedi Táncsics Mihály Tsz tagja (1953–1954) ismét önálló gazdálkodó (1954–1960), végül a szegedi Móra Ferenc Tsz kőműves brigádjában dolgozott 1960–1964). A népi írók hatására lett a Nemzeti Parasztpárt (NPP) szegedi szervezetének tagja (1944–1949); jelöltjeként az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (Szeged, 1944. dec.–1945. nov.), A Szegedi Nemzeti Bizottság (1944. dec. 4.–1945. nov.) és Szeged Város Igazoló Bizottságának tagja (1945). Teljesen visszavonult a politizálástól, az NPP helyi szervezetében semmilyen politikai szerepet nem vállalt (1945 végétől).