Család

Sz: Böszörményi Nagy Géza, Rimanóczy Róza. F: Gyarmathy Lívia (1932–) filmrendező. Leánya: Böszörményi Zsuzsa (1961–) filmrendező.

Iskola

Az ELTE Fizikai–Kémiai–Matematikai Karán vegyész okl. szerzett (1956); egyetemi tanulmányai közben letartóztatták és internálták (1947–1953-ig). A Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendezői okl. szerzett (Herskó János tanítványaként, 1968).

Életút

Szabadulása után segédmunkás (1953), majd Budapesten vegyészmérnökként dolgozott (1956–1964). Rendezői tanulmányai befejezése után a Mafilm rendezője (1968-tól). A feleségével és leányával együtt alapított BGB Film Kft. ügyvezető igazgatója. Vegyésznek indult, amikor 23 évesen feljelentették (1947-ben), internálták (1947–1950), majd a recski kényszermunkatábor foglya (1950–1953). Csak évekkel később fejezhette be tanulmányait (1956-ban), vegyészként dolgozott, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a diplomások számára indított rendezői osztályt végezte el (1968-ban). Első forgatókönyvét Gyarmathy Lívia Ismeri a szandi-mandit? (1969) c. filmjéhez írta, első filmjét csak 47 évesen készíthette el (Madárkák, 1971). Első filmjei groteszk vígjátékok (Madárkák, 1971) és fanyar szatírák (Autó, 1974). Játék filmjei helyenként emlékeztetnek a csehszlovák új hullám alkotásaira: Jiri Menzel közreműködésével készítette el Szívzűr (1981) c. alkotását, amely egy fiatal orvos vidéki beilleszkedésének abszurditásait mutatja be. Recski internálása, s az 1950-es évek embertelenségei egész életében foglalkoztatta. A kényszermunkatáborról monumentális, megrázó erejű dokumentumfilmet készített (Recsk, 1988), ill. portréfilmet rendezett rabtársáról (Faludy György, költő, 1987). Laura c. filmje (1986) recski emlékeinek játékfilmben történő feldolgozása, majd az 1990-es években újra visszatér az 1950-es évek törvénytelenségeihez (“…hol zsarnokság van…”, 1990; Szökés, 1994). Többször dolgozott együtt feleségével, majd leányával. Pályafutásának kezdetén több színészi feladatot is vállalt. A recski munkatáborral kapcsolatos emlékeit kötetben is megjelentette.

Elismerés

Filmkritikusok Díja (1972 és 1983), SZOT Díj (1974), Balázs Béla-díj (1986), Tv-kritikusok Díja (1988), Félix-díj (Európa legjobb dokumentumfilmjéért, 1989), érdemes művész (1990), Nagy Imre-emlékplakett (1990), Magyar Művészetért-díj (1991), Magyar Filmszemle Életműdíja (1999), Kossuth-díj (Gyarmathy Líviával, 2000), Magyar Örökség Díj (Gyarmathy Líviával, 2001), a Magyar Mozgókép mestere (az első tíz díjazott között Gyarmathy Líviával, 2004).