Borza Jenő
Borza Jenő

2022. január 27. Csütörtök

Borza Jenő, benedeki

orvos, sebész, urológus

Születési adatok

1884. november 23.

Tövis, Alsó-Fehér vármegye

Halálozási adatok

1941. október 8.

Budapest

Temetési adatok

1941. október 11.

Budapest

Kerepesi út


Család

Apai ágon régi református nemesi, anyai ágon erdélyi örmény családból származott.

Apai nagyapja: Borza Dániel; anyai nagyszülei: Dsokebin Kristóf, Kostin Lúcia.

Szülei: Borza Jenő (†1906. jún. 2. Tövis), Dsokebin Katalin tanítónő. Testvére: gertenyesi Korbuly Leóné Borza Erzsébet. Borza Erzsébet leánya: Korbuly Margit, Abafáy Gusztáv (1901–1995) irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő felesége.

Felesége: Zink Margit, Zink János és Zechmeister Terézia leánya.

Iskola

A nagyszebeni állami főgimnáziumban éretts. (1902), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végbizonyítványt (1909), orvosdoktori okl. szerzett (1911). Az urológia, különös tekinettel a vizsgáló módszerekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1927. márc. 15.).

Életút

A kolozsvári 21. honvéd gyalogezredben egyéves önkéntes szolgálatot teljesített (1909–1910), majd a budapesti honvéd helyőrségi kórház (1909–1910) és a nagyszebeni 23. honvéd gyalogezred tartalékos segédorvosa (1910–1911). A kolozsvári magyar kir. állami gyermekmenhely másodorvosa (1911–1912), a kolozsvári városi kórház segédorvosa (1912–1913), Újtátrafüreden h. főorvos (1913–1914). Az I. világháborúban mint népfelkelő orvosként a budapesti Hold utcai hadikórházba beosztott főorvos, egyúttal a Hadigondozó Intézet besztercebányai tüdőbeteg-gyógyintézet osztályvezető orvosa (1914–1918).

A budapesti tudományegyetemi (= Pázmány Péter Tudományegyetem) Urológiai Klinikán Illyés Géza laboratóriumi gyakornoka (1918–1921), egy. tanársegéde (1921–1929) és egyetemi magántanár (1927–1941). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Uzsoki utcai Központi Kórházának osztályvezető főorvosa (1929–1941) és a budapesti Vöröskereszt Erzsébet Kórház osztályvezető főorvosa (1934–1941).

Tudományos pályafutását tüdőgyógyászként kezdte, majd a budapesti tudományegyetemi Belgyógyászati Klinika laboratóriumában Illyés Géza (1870–1951) felfigyelt a fiatal orvos analitikai képességeire. Illyés biztatására állatkísérletekbe kezdett a prosztata-adenoma, a leukoplakia és az urológiai daganatok közötti összefüggések tisztázására. Később érdeklődése a veseműködés zavarainak műszeres vizsgálata felé fordult, Magyarországon elsők között végzett urológiai krioszkópiát (= a fagyáspont mérésén alapuló módszert vizeletmeghatározásra).

Elismertség

A Magyar Urológiai Társaság válaszmányi tagja (1930–1941) és elnöke (1937–1938).

A Délmagyarországi Természettudományi Társulat tagja (1912–1918).

Főbb művei

F. m.: A vese functionalis vizsgálati módszereiről, különös tekintettel a kryoskopiára. (Gyógyászat, 1925 és külön: Bp., 1925)
A kankó gyógyítása. (Orvosképzés, 1927 és külön: Bp., 1927)
Az ureterbeli akadályok s ezek következménye. (Dolgozatok a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Urológiai Klinikájáról, annak 15 évesfennállása alkalmából. Bp., 1935).

F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Adatok a prostata-túltengés kórképe alatt kifejlődött járulékosmirigy-adenomához. (1922. 25.)
Az eosinophil-sejtek a periurethralis mirigyek fibroadenomája és a prostata carcinomája közötti differentialis diagnosis szempontjából. (1923. 40.)
Az éjjeli ágybavizelésről. (1925. 19. és 2000. 8.)
A hólyagpapilloma intravesicalis chemocoagulatiós kezeléséről. (1925. 52.)
A húgyutakban fejlőső leukoplakiáról és a rák aetiológiájáról. (1926. 3.)
Az Ambard-constans értéke a vesék működésének megállapításánál. (1926. 12.)
Az endovesicalis elektro- és chemocoagulatióról. (1929. 1.)
Milyen urológiai megbetegedések lehetségesek normális vizelet mellett? (1929. 30.)
A katheterezés technikája és hibái. (1931. 15.).

Irodalom

Irod.: Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Balogh Ferenc: A magyar urológia fejlődése a két világháború között. (Orvosi Hetilap, 1984. 2.)
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. (2. bőv. kiad. Bp., 2010).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/356249# (Id. Borza Jenő gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/356250# (Borza Jenő gyászjelentése)

Megjegyzések

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái c. művében téves családi név: Zsobelin Katalin!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője