Borovszky Oszkár
Borovszky Oszkár

2024. december 9. Hétfő

Borovszky Oszkár

színész

Születési adatok

1894. december 24.

Pincéd, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1966. szeptember 4.

Marosvásárhely


Család

Lengyel eredetű, Dél-Bácskában letelepedett családból származott. Apja Szentfülöpön községi orvos volt.

Iskola

Az Országos Magyar Színművészeti Akadémián végzett (1915).

Életút

Tanulmányai befejezése után frontszolgálatot teljesített (1915–1918), leszerelése után különböző budapesti színtársulatoknál játszott (1918–1920). A Tanácsköztársaság bukása után, a kommünben vállalt – nem tisztázott – szerepe miatt kénytelen volt elhagyni Budapestet, Erdélyben telepedett le. Fehér Imre tordai színtársulatának tagja (1920–1923), majd Szatmáron, Aradon és Nagyváradon lépett fel (1923–1935). A kolozsvári Thália Rt. (1935–1945), a kolozsvári Állami Magyar Színház színésze (1945–1946), a marosvásárhelyi Székely Színház alapító tagja (1946–1966). Tóth Ede A falu rosszában debütált, nemsokára daliás termete, gyönyörű orgánuma és vonzó férfiassága az egyik legnépszerűbb erdélyi magyar színésszé tette. Emlékezetes szerepet nyújtott a Hamletben (Claudius), A sasfiókban (Flambeau és Marmont) és a Vásza Zseleznovában (Zseleznov). Élete során 379 darabban lépett színpadra.

Főbb művei

F. szerepei: Göndör Sándor (Tóth Ede: A falu rossza, Bp., 1918
Kolozsvár, 1940
Marosvásárhely, 1947)
Flambeau (Rostand, E.: A sasfiók, Szatmár, 1935)
Marmont (Rostand, E.: A sasfiók, Kolozsvár, 1943)
Csáki vajda (Kós Károly: Budai Nagy Antal, Kolozsvár, Marosvásárhely, 1946)
Petur bán (Katona József: Bánk bán, 1947)
Klescs (Gorkij: Éjjeli menedékhely, 1947)
Besszemenov (Gorkij: Kispolgárok, 1949)
Zaharia Trahanache (Caragiale, I. L.: Az elveszett levél, 1949)
Öreg Nagy István (Bródy Sándor: A tanítónő, 1956)
Zseleznov (Gorkij: Vásza Zseleznova, 1957).

Irodalom

Irod.: Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. A–Gy. (Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője