Boross Géza
Boross Géza

2025. február 6. Csütörtök

Boross Géza

színész

Születési adatok

1886. június 1.

Budapest

Halálozási adatok

1955. június 13.

Budapest


Iskola

Rákosi Szidi színiiskolájában végzett (1906).

Életút

Pozsonyban ún. gyakorlatos színész (1906–1907). Az Intim Színház (1908–1909), a Royal Orfeum (1909–1910), a Modern Színpad Nagy Endre Kabaréja (1909–1913), a Medgyaszay Kabaré (1913–1915), a Modern Színpad (1915–1918), az Apolló Kabaré (1915), a Fasor Kabaré (1918), az Andrássy úti Színház (1918–1921, 1926–1927, 1932–1934), ismét az Apolló Színpad (1921–1923), a Blaha Lujza Színház (1923–1925), a Belvárosi Színház (1925–1926), az Új Színház (1927–1928), a Talkie Kabaré (1929), az Omnia Kabaré (1930), egyúttal a Terézkörúti Színpad (1929–1932), a Royal Orfeum (1932–1933), a Magyar Színház (1934–1939), a Komédia (1939–1940), a Kamara Varieté tagja (1940–1941). Az 1940-es években a zsidótörvények miatt nem léphetett fel. A II. vh. után a Pódium Kabaré (1945–1949), a Kamara Varieté (1949–1951), a Kis Varieté (1951), a Vidám Színpad tagja (1953–1955). Békeffi Lászlóval az Imperiál Kabaré (1923), ill. a Vidám Színpad igazgatója (1924–1925), majd saját alkalmi társulatával Romániában szerepelt (1929). A kabaré Nagy Endre által megteremtett stílusának egyik legismertebb képviselője volt, de vígjátékok és operettek jellemszerepeiben is sikert aratott. Merev arccal előadott kupléival iskolát teremtett. Néhány filmben epizódszerepet is vállalt.

Elismerés

Érdemes Művész (1955).

Főbb művei

F. m.: „Folik vagy nem folik?” Egy kupléénekes emlékei. Boros Géza néven. (Bp., 1942). F. szerepei: A herceg (Wolff: Naplemente, Vígszínház, 1921)
Borring (Galsworthy: Úriemberek, Vígszínház, 1925)
Móri (Herczeg Ferenc: Majomszínház, Vígszínház, 1926)
Nicobar (Shaw, G. B.: A szénásszekér, Vígszínház, 1931)
Ábris (Eisemann Mihály: Vadvirág, Andrássy úti Színház, 1934). F. filmjei: Csókolj meg, édes! (1932)
A királyné huszárja (1935)
Havi 200 fix (1936)
Sportszerelem (1937)
Úrilány szobát keres (1937)
Tokaji rapszódia (1937)
Te csak pipálj, Ladányi! (1938).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője