Borbás Lajos
Borbás Lajos

2025. február 6. Csütörtök

Borbás Lajos

kertész, mezőgazdasági mérnök

Születési adatok

1913. december 24.

Székesfehérvár

Halálozási adatok

1996. március 30.

Budapest


Család

Sz: Borbás József csendőrtiszt, Ihász Mária varrónő. F: Veres Margit Magda kisiparos.

Iskola

A Székesfővárosi Községi Kertészképző Iskolában (1929–1933), a Kertészeti Tanintézetben tanult (1933–1936), kertész képesítést szerzett (1936), különbözeti vizsgák letétele után éretts. (1945). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kertész okl. szerzett (1946; az Agrártudományi Egyetemen végzettségét mezőgazdasági mérnöki oklevélnek ismerték el, 1957), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1965).

Életút

Kékcsén, a mándi uradalom intézője (1937–1942), az Országos Földhitel Intézet nyírbátori szabolcsi és szatmári gazdaságaiban lévő szőlőinek és gyümölcsöseinek főintézője (1943–1944). A bp.-i Állami Gazdaságok Főigazgatóságának főintézője (1945–1948), a Gyümölcstermelési Nemzeti Vállalat üzemszervezési osztályvezetője (1949), a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztési szakvezetője (1950–1954), a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok termelési igazgatója (1955–1956). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Szőlő- és Gyümölcstermelési Igazgatóságának termelési igazgatója (1957–1961), a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese, majd főigazgatója (1962–1978). A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal elnökhelyettese (1964-től). A szőlőtermesztés üzemgazdasági kérdéseivel, a szőlőtermesztés biztonságának fokozásával, a telepítési rendszer és a tőkeművelésmód megválasztásával, nagyüzemi szőlőtelepítési rendszerek és termesztési módok komplex vizsgálatával és továbbfejlesztésével fogl. Felismerte a Pannónia kincse fajtájú szőlő termesztési jelentőségét. Az első két hazai nemzetközi borverseny rendezője (1958 és 1961).

Elismertség

A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület (MÉTE) Ipari Szakosztályának társelnöke (1964–1970). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE, 1951–1985) és a Földművesszövetkezeti Tanács tagja (1958–1962).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1978).

Főbb művei

F. m.: A nyárialma termesztése. (Hungarofruct kiskönyvtára. Bp., 1961)
Nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés. (Bp., 1962)
A szőlőtermelés legfontosabb üzemszervezési kérdései. Egy. doktori értek. (Bp., 1965)
A szőlőtermesztés biztonságának fokozása a telepítési rendszer és a tőkeművelésmód megválasztásával. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1970)
A tokajhegyaljai szőlőtermesztés területi és technológiai fejlesztése. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1972)
Intézeti tudományos napok a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 75 éves fennállásának alkalmából. Előadások. Szerk. (Bp., 1974).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője