Bonkáló Sándor

irodalomtörténész

Születési adatok

1880. január 22.

Rahó, Máramaros vármegye

Halálozási adatok

1959. november 3.

Budapest

Temetési adatok

1959. november 9.

Budapest

Farkasrét

Család

Sz: Bonkáló János kántortanító, Hadzsega Mária, egy ruszin pap családból származott. F: Kálmán Edit (Künstler Edit), Kálmán Ignác és Hirsch Mária leánya. Fia: Bonkáló Sándor (1912–1988) orvos, neurológus, a torontói egyetem professzora, Bonkáló Ervin (1916–) történész, a kanadai Sudburyben él, Bonkáló Tamás (1922–2008) mérnök, Kossuth-díjas.

Iskola

Az ungvári piarista gimnáziumban éretts. (1898), az ungvári görög katolikus papnevelőintézetben teológiát hallgatott (1898–1900), a budapesti tudományegyetemen német–latin–szláv szakos középiskolai tanári okl. (1905), szlavisztikából bölcsészdoktori okl. szerzett (1910); közben a lipcsei és a szentpétervári egyetemen szláv filológiai tanulmányokat folytatott (1905–1908). Az orosz nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1917).

Életút

A szegedi állami gimnázium helyettes (1905–1906), a gyöngyösi (1906–1913), a zalaegerszegi gimnázium (1916–1917), a budapesti X. kerületi főgimnázium r. tanára (1917–1919). A budapesti tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a rutén nyelv és irodalom ny. r. tanára (1919–1924), tanszékét megszüntették, nyugdíjazták (1924). A Károlyi-kormány által létrehozott autonóm ruszin terület, a Ruszka Krajina (1918–1919), majd a magyar békedelegáció ruszin szakértője (1920). A budapesti Alkotmány utcai Kereskedelmi Akadémián és a budapesti Vas utcai Kereskedelmi Iskolán az orosz kereskedelmi levelezés tanára (1924–1939), az Országos Központi Hitelszövetkezet rutén nyelvű lapjának, a Druzsesztvónak szerkesztője (1939–1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen az ukrán nyelv és irodalom ny. r. tanára (1945–1946), a Szovjet Ellenőrző Bizottság kérésére az Egyetemi Tanács fegyelmi eljárással nyugdíjazta (1950).

Az orosz, a rutén és az ukrán nyelv és irodalom nemzetközileg is ismert kutatója. Alapvetően új eredményeket ért el a keleti szláv népek (elsősorban az orosz, a ruszin és az ukrán) irodalmának vizsgálata, valamint a magyar–orosz irodalmi és művelődéstörténeti kapcsolatok feltárása terén. Az orosz irodalom története (1924) c. kétkötetes munkája a magyarországi russzisztika korszakos jelentőségű alkotása. A Nyugat külső szerzőjeként rendszeresen írt az oroszországi változásokról, nyomon követte és recenzálta az orosz irodalmat, bemutatta az új szovjet-orosz írókat, ugyanakkor több lapban is szólt az új szovjet kormány vallásellenességéről, ill. bírálta a kialakuló sztálinizmust. Több írásában kiállt a ruszin (= rutén, kisorosz) nép identitása mellett, népszerűsítette kárpátaljai irodalmukat. Műfordítói tevékenysége is jelentős, Lev Tolsztoj számos regényét fordította magyar nyelvre.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Munkásságával Salga Attila foglalkozik.

Szerkesztés

A világirodalom klasszikusai c. könyvsorozat társszerkesztője (1925–1938).

Főbb művei

F. m.: A rahói kisorosz nyelvjárás leíró hangtana. Egy. doktori értek. (Gyöngyös, 1910)
A russzofil agitáció és a rutén kérdés. – A szlávok múltja és jelene. (Magyar Figyelő, 1912)
A jobbágy az orosz irodalomban. (Budapesti Szemle, 1914)
A szlávok. A szláv népek és a szláv kérdés ismertetése. (Modern Könyvtár. 471–476. Bp., 1915)
Az orosz – nagyorosz – és a rutén – kisorosz vagy ukrajnai – irodalmi nyelv kérdéséhez. (Nyelvtudomány, 1915)
Beiträge zur ukrainischen Wortforschung. (Archiv für Slavische Philologie, 1916)
A jobbágy az orosz irodalomban. (Budapesti Szemle, 1917)
Az ukrán mozgalom története. 1917– 1922. (Külügyi könyvtár. 5. Bp., 1922)
Die ungarländischen Ruthenen. (Leipzig, 1921)
Az orosz messianizmus. – Tolsztoj futása és halála. – Orosz elbeszélők. (Nyugat, 1925)
Az orosz irodalom története. 1–2. Monográfia. (Bp., 1926
Athenaeum olcsó ismeretterjesztő könyvei. 2. kiad. Bp., 1931)
Az orosz forradalom írói. 1–2. (Nyugat, 1926)
Az orosz irodalom 1917-től napjainkig. (Budapesti Szemle, 1927)
A csehek és tótok szerepe a szláv mozgalmakban. (Bp., 1932)
A cári Oroszország útja a bolsevizmus felé. (Katholikus Szemle, 1932)
Az orosz népdráma. (Budapesti Szemle, 1932)
A kárpátaljai rutén irodalom és művelődés. (Felvidéki Tudományos Társaság kiadványai. Pécs, 1935)
Gogoly realizmusa és a mai szovjetorosz realizmus. (Katholikus Szemle, 1935)
Nemzetiségi kérdés a Szovjetunióban. (Katholikus Szemle, 1940)
A rutének (ruszinok). (Magyarságismeret. 1. Bp., 1941
angolul: East European Monographs. Boulder, 1990)
A ruszin irodalmi nyelv. (Zorja, 1941)
Russzkij lityeraturnij jazik. (Ungvár, 1941)
A rutének (ruszinok). Sajtó alá rend., jegyzetekkel ellátta és az utószót írta Salga Attila. B. S. életrajzát Bonkáló Ervin, a bevezetőt Szöllősy Pál írta. (2. bőv. kiad. Bp.–Basel, 1998)

ford.: A fehér cár mesekertje. Meséli B. S. Szabó Lucy rajzaival. (Bp., 1927)
Tolsztoj, Lev: A kozákok. Regény. Ford. (Klasszikus regénytár. Új sorozat. Bp., 1927
új kiad. Kozákok címmel Bp., 1948
4. kiad. 1950)
Dosztojevszkij özvegyének emlékiratai. I–II. köt. Ford. (Bp., 1928)
Tolsztoj, Lev: Háború és béke. I–XI. köt. Regény. Ford., a bevezető tanulmányt írta. Ill. Semjén Ferenc. (Gutenberg könyvek. Bp., 1928)
Tolsztoj, Lev: Karenina Anna. I–IV. köt. Regény. A bevezető tanulmányt írta. B. S. Ford. ifj. Pálóczy Horváth Lajossal. A fordítást átnézte Trócsányi Zoltán, ill. Semjén Ferenc. (Gutenberg könyvek. Bp., 1928)
Tolsztája, Alekszandra: Tolsztoj futása és halála. Ford. (Bp., 1928)
Tolsztoj, Lev: Szevásztopol. Elbeszélések. Voinovich Géza bevezetésével. Ford. (Élő könyvek. II. Külföldi klasszikusok. 29. Bp., 1930)
Msztyiszlavszkij, Szergej: Tilos ösvény. Ifjúsági regény. Ford. B. S. Ill. Benkő Sándor. (Bp., 1958)
Dosztojevszkaja, Anna: Emlékeim. B. S. fordítását átd. és kieg. Harsányi Éva. Az utószót és a jegyzeteket Bakcsi György írta. (Emlékezések. Bp., 1989).

Irodalom

Irod.: Salga Attila: B. S. emlékezete. (Hevesi Művelődés, 1974)
Salga Attila: Adalékok B. S. életéhez és munkáságához. (Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. Eger, 1974)
Salga Attila: B. S. és a keleti szlávok. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1975)
Kovács Zoltán: B. S. (Filológiai Közlöny, 1980).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)

További foglalkozások...

Bonkáló Sándor