Bonifert Donát
Bonifert Donát

2022. január 27. Csütörtök

Bonifert Donát

közgazdász

Születési adatok

1942. július 31.

Dunabogdány, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2007. július 14.

Vác

Temetési adatok

2007. július 20.

Vác

alsóvárosi temető


Család

Sz: Trapp Mária. Családja 1947-ben Vácra költözött. 1972-ben nősült; három gyermeke született.

Iskola

A váci gépipari technikumban éretts. (1960), az MKKE Elméleti Közgazdasági és Tervezési szakán közgazdász okl. szerzett (1971), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (1985).

Életút

A Mahart újpesti Hajójavító Üzemének motorszerelője (1960–1965), a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Váci Gyáregységének előrajzolója (1965–1967), tervstatisztikusa (1967–1971), a váci Forte Gyár anyaggazdálkodója (1971–1972), a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi központjának üzemgazdasági csoportvezetője (1972). A Városépítési Tudományos Tervező Intézet (Váti) dokumentátora (1972–1975), nemzetközi csoportvezetője (1976), belső ellenőre (1977–1978), a Munkaügyi Kutatóintézet (1978–1982), az Ipargazdasági Intézet tud. munkatársa (1982–1985), tud. főmunkatársa (1985–1990), az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. tud. tanácsadója (1991-től). Vác város alpolgármestere (1990–1994). Az SZDSZ alapító tagja (1989-től; kilépett a pártból: 1994). A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, ill. a Polgári Együttműködés Vác Városáért Egyesület tagja (2002-től). A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) tagja. Tudományos pályafutásának kezdetén a vállalati érdekeltségi rendszer a bér- és keresetszabályozás vizsgálatával, elsősorban a gazdasági szabályozás és a vállalati érdekeltség kapcsolatának, ill. az erőforrás-értékelés, valamint az ár- és bérrendszer összefüggésének vizsgálatával fogl. Később érdeklődése a regionális gazdaságfejlesztés kérdései felé fordult, a kistérségek Európai Uniós fejlesztési lehetőségeit, azoknak gazdasági vonatkozásait és intézményrendszerét vizsgálta.

Főbb művei

F. m.: A lakás- és kommunális szolgáltatások műszaki-gazdasági fejlődésének nemzetközi témafigyelése. 1–4. Összeáll. (Bp., 1974)
Pénzügyi szabályozási rendszerünk néhány elméleti és gyakorlati kérdése. (Pénzügyi Szemle, 1979)
A foglalkoztatás ágazati átrendeződésének tendenciái. (Munkaügyi Szemle, 1980)
Az élőmunka helyettesítésének szerepe a mezőgazdaságban és az iparban. (Pénzügyi Szemle, 1980)
Vállalati érdek és vállalati cél. (Vezetéstudomány, 1980)
Jövedelemmegosztás és erőforrás-értékelés az iparban 1968–1979 között és az új árrendszerben 1980-ban. (Pénzügyi Szemle, 1982)
A vállalati teljesítménytől függő bér- és keretszabályozás néhány megoldásának áttekintése. (Munkaügyi Szemle, 1982)
Gazdasági szabályozás és vállalati érdekeltség. Kand. értek. is. (Bp., 1982)
A bérszabályozás: Hogyan kezdődött? Hová jutott? Merre tart? (Bp., 1987)
Gazdasági mechanizmusunk problémái és továbbfejlődési lehetőségei. (Bp., 1987)
A vállalkozásokat támogató adórendszer kimunkálása. Kulcsár Péterrel. (Bp., 1992)
Miért veszteséges a Magyar Nemzeti Bank? (Figyelő, 1996. okt. 10)
Egy megyei jogú város intézményhálózatának átvilágítása. (Comitatus, 1996)
A kis- és középvállalkozások külpiacra jutásának helyzete, problémái, a továbblépés feltételei. Szerk. Dezsériné Major Máriával. (MVA kutatási füzetek. Bp., 1997
angolul: 1998)
A regionális gazdaságfejlesztési programok végrehajtásának intézményrendszere. (Európai Tükör, 2001)
Az ipar EU-érettsége az infrastruktúra területén. (Európai Tükör, 2002)
A kistérségek szerepe az Európai Unió országaiban és Magyarországon. (Falu, város, régió, 2003)
A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányának okai és következményei. (Polgári Szemle, 2005).

Irodalom

Irod.: Elhunyt B. D. (Dunakanyar Régió, 2007. 15.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője