Bogár István
Bogár István

2024. április 25. Csütörtök

Bogár István

etnográfus, muzeológus, népművelő

Születési adatok

1923. május 18.

őcsény, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1990. október 5.

Szekszárd


Család

őcsényi középparaszti családból származott. Sz: Bogár István, Deák Sára. Szülei korán elváltak, ő két testvérével anyjánál maradt. Leánya: Bogár Éva.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, polgári iskoláit Szekszárdon végezte, a Nagykőrösi Református Líceum és Tanítóképző Intézetben tanítói képesítést szerzett (1943).

Életút

Sárpilisen kántortanító (1943–1948), majd uo. a helyi iskola igazgatója (1948–1971). A Tolna Megyei Tanács VB néprajzi felügyelője (1971–1975), a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ főmunkatársa (1975–1983). Az őcsényi Népi Együttes művészeti vezetője (1952–1986). A Sárköz néprajzával, népi hagyományaival, népi emlékeinek összegyűjtésével foglalkozott. ő alapította meg és vezette a Decsi Népi Együttes, a Decsi Asszonykórust (kiváló együttes címet, ill. a Röpülj Páva! versenyen aranyérmet nyert), valamint az őcsényi Népi Együttest. Kezdeményezője és megszervezője volt a Sárközi Napok és a Sárközi Lakodalom c. rendezvénysorozatoknak (1966–1983; az elsőt, a Sárpilisi Népi Együttes megalapításának 20. évfordulóján rendezték meg, 1966. jún.-ban, az erre az alkalomra átadott új, helyi szabadtéri színpadon). Szervezőmunkája mellett több ezer előadást tartott Sárköz népdalairól és népszokásairól, nyugdíjasként néprajzi táborokat szervezett a sötétvölgyi úttörőtáborban.

Emlékezet

Szekszárd-Szőlőhegyen megalapította a Bogár-tanya néven ismertté vált néprajzi gyűjteményt, amely a Sárköz népi kultúráját mutatja be (1967-től; jelenleg leánya, Bogár Éva vezeti). Emlékét őrzi az őcsényi Bogár István Hagyományőrző Egyesület (1996-tól). Róla nevezték el továbbá a sárpilisi Bogár István Általános Iskolát.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (1952), Ifjúsági Érdemérem (1974). Szocialista Kultúráért (1961), Kiváló népművelő (1962), a Tolna Megyei Tanács Alkotói Díja (1982).

Főbb művei

F. m.: Húsz év dallal, tánccal. A Sárpilisi Népi Együttes története. (Pécs, 1966).

Irodalom

Irod.: Kunszabó Ferenc: Sárköz. (Magyarország felfedezése. Bp., 1972).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője