Család

Sz: Boga Ödön telekkönyvvezető, Tőkés Katalin.

Iskola

Elemi iskoláit Szászrégenben, a helyi német nyelvű iskolában végezte, a marosvásárhelyi r. k. gimnáziumban éretts. (1904). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanult (1904–1908), természetrajz szakos középiskolai tanári okl. (1914) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1918).

Életút

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Apáthy István tanársegéde (1906–1908), a kolozsvári városi polgári fiúiskola helyettes tanára (1908–1909), uo. a női kereskedelmi szaktanfolyam tanára (1909–1919). Az összeomlás után Erdélyben maradt; a kolozsvári református teológia akadémia tanárképző intézetében az állatrendszertan r. tanára (1920–1921), egyúttal a kolozsvári polgári iskolai tanárképző intézet r. tanára (1920–1925; az intézet bezárásáig!). A kolozsvári Renner Testvérek és Társa Bőrgyár Rt. tisztviselője (1925), a csíkszeredai r. k. főgimnázium r. tanára (1925–1932), a sepsiszentgyörgyi Székely-Mikó Kollégium r. tanára (1932–1936), a székelyudvarhelyi r. k. főgimnázium r. tanára és igazgatója (1936–1940). Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Állattárának igazgató-őre (1940–1944), a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1945–1947). Az Erdélyi Múzeum Állattárának segédőre (1910–1920), őre (1920-tól). A Székely Nemzeti Múzeum igazgató-választmányának tagja. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Természetrajz Szakosztályának titkára (1920-tól). Erdély és elsősorban a Székelyföld állatvilágával, entomológiával, főként Erdély szitakötő-faunájával foglalkozott. Muzeológusként jelentős szerepet játszott a Székely Nemzeti Múzeum állattani és őslénytani gyűjteményének rendezésében. Az 1930-as években szorgalmazta a székelyföldi kutatóutak újraindítását: maga is tagja volt a dél-hargitai (1935), az orbaiszéki havasokbeli (1937), majd a gyilkos-tavi zoológiai expedícióknak (1938). Részt vett a Csík Vármegyei Levéltárnak a Székely Nemzeti Múzeumba történő mentési kísérletében (1934–1935). Számos zenei tárgyú cikket és több középiskolai tankönyvet is írt.

Emlékezet

Néhány levelét (elsősorban Köntzei Gerővel) a Székely Nemzeti Múzeum őrzi.

Szerkesztés

A Múzeumi Füzetek szerkesztője (1940–1944). Írásai, tudományos dolgozatai a fentin kívül még elsősorban az Erdélyi Magyar Lányok (1922–1923), a Csiki Lapokban jelentek meg (1930-as évek).