Biró Ferenc
Biró Ferenc

2024. október 15. Kedd

Biró Ferenc

gépészmérnök

Névváltozatok

1945-ig Rákosi Ferenc

Születési adatok

1904. június 6.

Sopron

Halálozási adatok

2006. november 10.

Budapest


Család

Testvére: Rákosi Mátyás (1892–1971) politikus. F: Biró Eugénia (1908–2004) gépészmérnök. Fia: Biró Viktor (1928–) villamosmérnök, a műszaki tudományok doktora.

Iskola

Gimnáziumban tanult, tanulmányait azonban nem fejezte be (1918), tanonc (1918–1921), a moszkvai Repülőipari Intézetben repülőgép-gépészmérnöki okl. szerzett (1935); az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; kizárták: 1960. okt. 1.).

Életút

Jugoszláviában (1921–1923), Ausztriában és Franciaországban (1923–1925), majd a Szovjetunióban élt (1925–1945). Fémgyári szakmunkás (1921–1923), repülőgép-ipari művekben szakmunkás (1925–1930), a moszkvai Repülőipari Üzemek üzemvezető gépészmérnöke, főosztályvezetője (1935–1940), főtechnológusa (1940–1941), a II. vh.-ban a Vörös Hadseregben szolgált (századosi rangban, 1941–1945). – Magyarországra való visszatérése után (1945) a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., ill. a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárának vezetője (1945–1947), a Törzsgyár műszaki igazgatója (1947–1948), a gyár vezérigazgatója (1948–1950). A Kohó- és Gépipari Minisztérium (KGM) középipari miniszterhelyettese, első miniszterhelyettese (1950–1956). A BME Gépészmérnöki Kar ny. r. tanára (1950), a Gépgyártástechnológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951–1956; egy. tanári címe megszűnt: 1960). A forradalom után ismét a Szovjetunióban élt, a moszkvai Szerszámgépipari Kísérleti Intézet tud. főreferense (1956–1958). Végleg Magyarországra költözhetett (1958), a bp.-i Április 4. Gépgyár termelési főnöke, főtechnológusa (1958–1964), az Ipari Szerelvény- és Gépgyár főtechnológusa, igazgatói tanácsadója (1964–1968), nyugdíjazták (1968). Gépgyártás-technológiai és ipari üzemszervezési kérdésekkel fogl.

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Magyar Munka Érdemrend (arany, 1950), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1955), Munka Érdemrend (1954), Magyar Partizán Emlékérem (1955). Kossuth-díj (Valkó Mártonnal; „példát mutatott a magyar ipar munkásigazgatóinak, hogyan lehet az egyéni felelősséget kiépíteni, és hogyan kell az üzemet megszervezni. Nagy újítása a zárt ciklusban való termelés kiépítése”, 1949).

Főbb művei

F. m.: A korszerű üzemi szervezés. (Bp., 1947)
A gyártásszervezés célja és fontossága. (Bp., 1949)
Gyártástechnológia. 1. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A technológiai fegyelem jelentősége a kapacitáskihasználás megjavításában. (Bp., 1951)
A termelés néhány időszerű kérdése marxista megvilágításban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1951. jan. 25.
MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Új műszaki és tudományos módszerek a kommunizmus építkezésein. (Bp., 1953)
Új gazdasági mechanizmus. (Győr, 1967)
A magyar gépipar koncentrációjának, szakosításának és szervezésének egyes kérdései. (Bp., 1972)
A gépipari vállalatok vezetésének egyes időszerű kérdései a szocialista országokban. (Bp., 1975).

Megjegyzések

Az MSZMP KV határozata értelmében Rákosi Mátyás és testvérei – köztük Biró Ferenc – meghatározott ideig nem térhettek Magyarországra. Biró Ferenc akadémiai tagsága a 84/1960. sz. elnökségi határozat alapján 1960. okt. 1-jén megszűnt! A Művelődési Minisztérium (MM) ugyanekkor megfosztotta műegyetemi tanári címétől is!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője