Család

Nagyapja: Biberauer Mihály (1791–1859) református lelkész, a kőszegi gyülekezet lelkipásztora, ő temette el Haynaut. Sz: Biberauer Tivadar (1828?–1913) vasúti mérnök, részt vett a Nyugati pályaudvar építésében is, Pospesch Mária. F: Vischer Márta református lelkész. Fia: Bodoky Richárd (1908–1996) református lelkész. Unokáka: Bodoky Ágnes (1935–) geofizikus, az MTA doktora.

Iskola

Teológiát Budapesten tanult (1891–1895), református lelkészi okl. (1897); Nagykőrösön tanítói okl. szerzett (1894); tanulmányait Berlinben, Bécsben (1894–1895), Ediburgh-ben egészítette ki (1897–1898).

Életút

Bálványoson (1896. ápr.–jún.), Kolozsvárott segédlelkész (1896–1897), Tiszaroffon segédlelkész-nevelő (1898–1899), a Bethesda Kórház igazgató-lelkésze (1899-től). A magyarországi református diakonissza-munka megindítója, a Filadelfia Magyar Református Diakonissza Szövetség (1903-tól Intézet) megalapítója és vezetője (1903–1939), kormányfőtanácsosi rangban (1935-től). A magyarországi belmissziói munka egyik kezdeményezője és legtevékenyebb munkása. Jelentős szerepet vállalt a svájci és holland gyermeküdültetések megszervezésében, a Sylvester Nyomda Tahitótfaluból Budapestre költöztetésében. Pestújhelyen iskolát és árvaházat, Kőszegen és Gödöllőn árvaházat, Leányfalun diakonissza üdülőt alapított.

Emlékezet

Szabó Aladár tanítványaként kezdett el foglalkozni diakóniai kérdésekkel, majd németországi és svájci tanulmányai során ismerkedett meg részletesebben a diakonissza munkával. 1903. máj. 21-én, áldozócsütörtökön a Biberauer család Pauler utcai (Bp. I. kerület, Krisztinaváros) lakásán alakult meg a Filadelfia magyar diakonissza intézet. Később kezdeményezésére az intézet Pestújhelyen telket vett, ahol előbb árvaházat, majd iskolát is alapított.

Szerkesztés

Az Örömhír c. gyermeklap alapító szerkesztője (1896), a Filadelfia Magyar Diakonissza Szövetség Híradójának (1907–1914), a Keresztyén Szövetség (1909–1910), a pestújhelyi Munka és Haladás (1914), a Bethesda (1916–1919) és a Református Keresztyén Élet kiadója és szerkesztője (1930–1931).