Beöthy Ákos
Beöthy Ákos

2020. december 3. Csütörtök

Beöthy Ákos, bessenyői és örvendi

politikus, műfordító

Születési adatok

1838. november 12.

Nagymarjapuszta, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1904. december 1.

Budapest


Család

Sz: Beöthy Ödön (1796–1854) politikus, országgyűlési képviselő.

Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett, ismereteit nyugat-európai, elsősorban angliai utazásai során egészítette ki (1861-ig). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.).

Életút

Bihar vm. aljegyzője (1861–1872), a Deák-párt országgyűlési képviselője (Kismartoni választókerület, 1872–1875), a Balközéppel való egyesülés után, a fúziót konzervatív oldalról támadó Sennyei-, majd az Apponyi-párt képviselője (Kismartoni választókerület, 1875–1878; Csornai választókerület, 1878–1881; Somlyóvásárhelyi választókerület, 1884–1892; Kassai választókerület, 1892– 1896) és egyik vezetője. Az 1896-os, kormányzati visszaélésektől különösen terhelt választásokon nem jutott mandátumhoz, s mivel a Nemzeti Párt 1899-ben beolvadt kormánypártba, a parlament párton kívüli ellenzéki tagja (Kassai választókerület, 1901– 1904). A Képviselőházban széles körű műveltségével és nagyhatású szónoklataival tűnt ki. Országgyűlési képviselőként közjogi, elsősorban katonai követelésekért lépett fel, cselekedeteit az a nézete határozta meg, hogy az Ausztriához való viszonyt a tiszta perszonálunió felé kell közelíteni. Egressy Gáborhoz írt leveleit Molnár László közölte.

Szerkesztés

Az 1880-as években Angliában élt, több értekezést fordított le angolból, ezeket a műfordításait a Budapesti Szemle közölte (1881– 1884). Egyéb, kisebb írásai a fenti lapon kívül még többek között a Hazánkban (1899-től), a Magyar Közéletben és a Politikai Hetiszemlében jelentek meg (1902–1904).

Főbb művei

F. m.: Tennyson Alfréd. Költői jellemrajz. (Budapesti Szemle, 1860)
Széchenyi emlékezete. (Hazánk, 1899)
A magyar államiság fejlődése, küzdelmei. Politikai tanulmány. I–III. A III. köt. posztumusz jelent meg, sajtó alá rend. Bernáth Dezső. (Bp., 1900–1906)
Az 1848-iki törvényhozási mű jellemzése. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1902. nov. 10.)
Kölcsey és Wesselényi, mint az eszményi irányzat úttörői. (Magyar Közélet, 1902).

Irodalom

Irod.: Halász Imre: B. Á. (Vasárnapi Ujság, 1904)
Molnár László: Egressy Gábor és kora. (Bp., 1908).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013