Benedek Tibor
színész
Névváltozatok
1929-ig Benedikt Tibor
Születési adatok
1911. szeptember 16.
Miskolc
Halálozási adatok
1963. szeptember 18.
Budapest
Temetési adatok
1963. szeptember 25.
Budapest
Rákoskeresztúr
Család
Sz: apja kereskedelmi utazóügynök volt. Fia: Benedek Miklós (1946–) színész, rendező. Unokája: Benedek Tibor (1972–) vízilabdázó, olimpiai bajnok.
Iskola
A budapesti Kertész utcai kereskedelmi iskolában éretts. (1929), az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában végzett (1931).
Életút
Az érsekújvári színház tagja (1931–1934), az Arizona mulató dzsesszénekese (1934–1938), majd a zsidótörvények miatt nem léphetett fel (1938–1945), a II. világháborúban munkaszolgálatos (1942–1945). A II. világháború után a budapesti polgármesteri hivatal tisztviselője (1945–1948). A Magyar Múzsa nevű minisztériumi utazótársulat (1948–1950), a Magyar Rádió társulata (1950–1951), a Kamara Varieté tagja (1951), a Vidám Színpad alapító tagja (1951–1956 és 1959–1963), a Fővárosi Vígszínház (1952), a Petőfi Színház, ill. a Jókai Színház tagja (1956–1959).
Népszerű kabarészínész volt, fanyar humorával a pesti kabaré háború előtti hagyományait folytatta. Jellegzetes vontatott hangjával, száraz humorával, mulatságos, sajátos zsargonjával tűnt ki. Az 1950-es években a korabeli szemináriumi előadásokat parodizáló jeleneteivel különös műfajt teremtett, kétértelmű mondataival országszerte népszerűvé tette: néhány mondata – pl. Van probléma, elvtársak? – szállóigévé vált. Legnagyobb sikere Zacsek, a pesti tudálékos kispolgár volt Nádasi László tréfáiban (Nádasi kifejezetten Benedek számára írta a Zacsek-jeleneteket). Gyakran azonban maga is kiegészítette Zacsek szerepét, közismert rögtönző képességével mindig új és még újabb aktuális poénokat szerkesztett a szerepbe (s Zacsek állandó társával, Cicvarekkel emlékezetes rádiókabarék és szilveszteri műsorok egész sorát játssza végig). Szócsavarásai, -rövidítései, tudatos elszólásai legendás nyelvi leleményekké váltak (ilyen többek között a sajátosan hangsúlyozott problema, a példul, az ugyi és még igen sok különös kifejezés). Kivételes műveltségű színész volt: több nyelven beszélt, értett az irodalomhoz és a képzőművészetekhez, törzshelyén a Luxor Kávéházban Hatvany Lajos és Kellér Dezső szűkebb baráti társaságához tartozott. Filmjeiben epizódszerepeket alakított.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, öngyilkos lett. A Rákoskeresztúri Köztemetőben, a Fővárosi Tanács által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban).
Főbb művei
F. szerepei: Hol szorít a cipő? (Vidám Színpad, 1954)
Könnyű pesti sértés. (Vidám Színpad, 1955)
Derült égből vidám csapás. (Majakovszkij Színpad, 1955)
Albert (Molnár Ferenc: Olympia, Petőfi Színház, 1956)
1. szobapincér (Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek, Jókai Színház, 1957)
Nagy Endre-est. (Irodalmi Színpad, 1957)
Gróf Dietrichstein (Rostand, Edmond: A Sasfiók, Petőfi Színház, 1957)
Osztályon felüli kabaré. (Vidám Színpad, 1957)
Részeg polgár (Caragiale, Ion Luca: Az elveszett levél, Petőfi Színház, 1958)
Hivatalnok (Fehér Klára: A teremtés koronája, Jókai Színház, 1959)
Temetkezési vállalkozó (Ilf, Ilja–Petrov, Jevgenyij: Tizenkét szék, Petőfi Színház, 1959)
Mi a panasza? (Vidám Színpad, 1960)
Budapest 11 óra. (Vidám Színpad, 1961)
Már egyszer tetszett. (Vidám Színpad, 1961)
Vidám kínpad. (Vidám Színpad, 1962). F. filmjei: 2 x 2 néha 5 (1954)
Az élet hídja (1955)
Gázolás (1955)
Dollárpapa (1956)
A csodacsatár (1956)
Keserű igazság (1956)
Csendes otthon (1957)
Dani (1957)
Gerolsteini kaland (1957)
Don Juan legutolsó kalandja (1958)
Fekete szem éjszakája (1958)
Felfelé a lejtőn (1958)
Gyalog a mennyországba (1959)
Májusi dal (1959)
A megfelelő ember (1959)
Szerelem csütörtök (1959)
Fűre lépni szabad (1960)
Próbaút (1960)
Jó utat, autóbusz! (1961)
Felmegyek a miniszterhez (1961)
Az utolsó vacsora (1962).
F. tv.: Róna T.: Pesti kellemetlenkedők. (1959)
A Szabó család (1960–1963)
Ágoston György: Kimegyünk az életbe. (1963). F. rádió: Török Sándor: Csilicsala csodái. (1960)
Gádor Béla: Faramuci figurák. (1961)
Nevetésrészesedés. (1961)
Gádor Béla: Filmesek falun. (1961)
Darvas Szilárd–Gádor Béla: Személyes ügyben. (1962)
Benedek Tibor: Slágerértékelő bizottság. (1962)
Jót nevettünk. (1963)
Mikes György–Somogyi Pál: Pesti dzsungel könyve. (1963)
Szilágyi György: Nyári örömök. (1963)
Nem az én színpadom. (1963).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1963. szept. 19.)
Tímár György: Búcsú B. T.-tól. (Élet és Irodalom, 1963. 38.)
Nádasi László: B. T. (Színészarcok a közelmúltból. Szerk. Illés Jenő. Bp., 1968)
Hont Ferenc–Staud Géza: Színházi kislexikon. (Bp., 1969)
Színészmúzeum. (A Magyar Színháztörténeti Intézet kiadása. Bp., 1981)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
szineszkonyvtar.hu (2003)
Magyar filmlexikon. Főszerk. Veress József. (Bp., 2005)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
