Beleznay Unger István
Beleznay Unger István

2024. december 9. Hétfő

Beleznay Unger István

színész, rendező, színházigazgató

Névváltozatok

Unger István

Születési adatok

1902. február 5.

Szatmárnémeti

Halálozási adatok

1963. október 14.

Miskolc


Család

Sz: apja a szatmárnémeti Osztrák–Magyar Bank igazgatója volt. F: Kováts Terus (1897–1958) színésznő.

Iskola

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában végzett (1922).

Életút

A debreceni (1922–1924 és 1930–1931), a pozsonyi (1924–1926), az újpesti (1929–1930), a pécsi (1932–1933), a kecskeméti (1934–1935), a székesfehérvári társulat (1935–1937), ill. a Magyar Színház tagja (1933–1934), ún. cseretársulatot vezetett (1939– 1942). A debreceni Csokonai Színház igazgatója (1942–1947), a Miskolci Nemzeti Színház (1951–1961), a Békés Megyei Jókai Színház színésze és rendezője (1961–1963). Bonvivánként kezdte pályáját, később jellemszerepeket is játszott. Az egyik legjelentősebb vidéki színigazgatóként nevéhez fűződik a debreceni Csokonai Színház kamaraszínházának létrehozása. A háborús körülmények ellenére Debrecenben 29 tagú színészgárdát működtetett (az állandó vendégekkel együtt), s az 1943/44-es idényben Herczeg Ferenc, Vaszary János, Zilahy Lajos bemutatókat tartott (a klasszikus Ibsen, Strindberg, Shakespeare mellett). Egy filmszerepe ismert: a Fekete gyémántok c. Jókai- adaptációban játszott (1938).

Főbb művei

F. szerepei: Frank (Strauss, J.: Denevér, Debrecen, 1943)
Edgar (Strindberg, A.: Haláltánc, 1943)
Foster ezredes (Vailland, R.: Foster ezredes bűnösnek vallja magát, Miskolc, 1952)
Sir Crofts (Shaw, G. B.: Warrenné mestersége, Békéscsaba, 1961). F. rendezései: Maeterlinck, M.: Monna Vanna. (Debrecen, 1943)
Kálmán Imre: Bajadér. (Miskolc, 1957)
Shaw, G. B.: Warrenné mestersége. (Békéscsaba, 1961).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője