Beér János
jogász, politikus
Születési adatok
1905. február 17.
Teschen, Szilézia
Halálozási adatok
1966. február 22.
Budapest
Család
Sz: apja műszaki tisztviselő (†1909. Bécs), anyja elemi iskolai tanár volt. Apja halála után a család Budapestre költözött. Kétszer nősült. 2. F: Balla Katalin, az Országos Rendező Iroda dramaturgja.Iskola
Budapesten éretts. (1923), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1927), Budapesten egyesített ügyvédi és bírói vizsgát tett (1931), az állam- és jogtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1961).Életút
Budapesten ügyvéd (1931–1936), majd önálló ügyvédirodát nyitott (1936–1942), a Magyar Acélárugyár Nagyrugó Műhelyének betanított munkása (1944). A II. vh. idején munkaszolgálatos, a hírhedt Muray-féle századdal a keleti frontra vitték, visszavonulás közben Kassáról megszökött (1944 ősze), a szovjet csapatok bevonulásáig (1945. jan.) Csepelen élt, illegalitásban. A II. vh. után Budapest székesfőváros tiszti főügyésze (1945–1948), a Miniszterelnökség Jogi Reformbizottságának titkára (1948), a Belügyminisztérium (BM) Elnöki Főosztályának, majd Igazgatási Főosztályának vezetője (1948–1952). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE ÁJTK Államjogi, ill. Alkotmányjogi Tanszék előadó tanára (1946–1948), ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1966) és a Tanszék vezetője (1948–1966); közben az ÁJTK dékánja (1952–1953). Az MKP bp.-i városházi szervezetének titkára (1945–1948), a BM (1948–1952), majd az ELTE MDP Bizottságának elnöke (1952– 1956). Államjoggal és államigazgatási joggal fogl. A szocialista államhatalom szervezetét és jogrendszerét kialakító törvények egyik megalkotója, a jogi oktatás szocialista átalakításának kezdeményezője. Vezető szerepet játszott az 1949. évi szocialista alkotmány kidolgozásában, a tanácsrendszer létrehozásában, a kitelepítési és egyéb jogfosztó rendeletek megalkotásában.Elismertség
Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága, a Regionális és Demográfiai Bizottság tagja. A Magyar Jogász Szövetség Államjogi és Államigazgatásjogi Szakosztályának vezetője.Elismerés
Szabadságrend (ezüst, 1945), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1954).Szerkesztés
Az Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Iuridica szerkesztője (Névai Lászlóval, Szabó Imrével, 1959–1966). A Jogtudományi Közlöny és a Polgári Jog szerkesztőbizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: A Magyar Kommunista Párt közigazgatási politikája. (Bp., 1945)A Magyar Köztársaság alkotmánya. (Bp., 1948)
A közigazgatás újjászervezése elé. (Társadalmi Szemle, 1948)
A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Az 1949. XX. törvény magyarázata. Összeáll., jegyz. Szabó Imrével. (Bp., 1949
2. kiad. 1951)
A népi demokratikus köztársaságok alkotmányai. (Állam és Közigazgatás, 1949)
A helyi tanácsok Magyarországon. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1950)
Alkotmányjog. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Sztálin tanításai alapján az államelmélet néhány kérdéséről. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1951)
Államigazgatási jog. Különös rész. Összeáll. Szamel Lajossal. (Bp., 1952)
A magyar alkotmányjog. (Bp., 1952)
A tanácsok belső demokráciája. (Állam és Igazgatás, 1952)
A Szovjetunió és a népi demokráciák alkotmányjoga. 2. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Az 1848–49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1954)
A pusztaszabolcsi tanács munkája. Bihari Ottóval. (Bp., 1954)
Magyar államjog. 1–3. Egy. jegyz. Kovács Istvánnal, Szamel Lajossal. (Bp., 1954–1955
új kiad. 1959)
A Szovjetunió Kommunista Pártja 20. kongresszusának tanulságai és az államépítés feladatai hazánkban. (Állam és Igazgatás, 1956)
Hazánk állami berendezésének alapja a tanácsrendszer. Országgyűlésünk és tanácsaink. (Bp., 1958)
A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Kovács Istvánnal. (Bp., 1959)
A népképviseleti rendszer fejlődésének iránya a szocialista államban. (Magyar Tudomány, 1959)
Magyar államjog. Egy. tankönyv. Kovács Istvánnal, Szamel Lajossal. (Bp., 1960
4. kiad. 1972)
A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon. 1945–1960. 1–2. Doktori értek. is. (Bp., 1962)
A regionális rendezés igzgatási és szervezési szempontból. A szervezés és a reginális rendezés. Kiss Istvánnal. (Bp., 1962)
A tanácsi munka szervezése és vezetése. 1–2. Szamel Lajossal. (Bp., 1963–1965
2. kiad. 1967–1968)
Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből. 1001–1949. Összeáll. Csizmadia Andorral. (Nemzeti könyvtár. Bp., 1966)
Szocialista államépítés. Művei bibliográfiájával. A bibliográfiát összeáll. Ballóné Mike Ágnes, Diószeghyné Szépe Katalin. (Bp., 1968).
Irodalom
Irod.: B. J. (Állam és Igazgatás, 1966)B. J. (Jogtudományi Közlemények, 1966)
T[akács] I[mre]: B. J. emlékezete. (Állam és Igazgatás, 1976)
B. J. Emlékkötet születése 75. évfordulójára. Szerk. Takács Imre (Bp., 1981)
Kukorelli István: B. J. emlékezete. (Jogtudományi Közlemények, 1982).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
