Beckl Sándor
Beckl Sándor

2024. március 29. Péntek

Beckl Sándor

sportvezető, politikus

Születési adatok

1924. november 25.

Budapest

Halálozási adatok

2006. január 3.

Budapest

Temetési adatok

2006. január 27.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Beckl József, Hoffmann Krisztina.

Iskola

Vasesztergályos szakmát tanult, Budapesten felsőipari iskolát végzett (1942), a Gazdasági és Műszaki Akadémián mérnök-közgazdász oklevelet szerzett (1950). Az MSZMP KB Pártfőiskoláján is végzett.

Életút

A Magyar Acélárugyár géplakatosa (1945–1947), a Lampart gépszerkesztője (1947–1949).

 

Az MKP, ill. az MDP tagja (1945-től); az MDP Budapesti X. kerületi Pártbizottsága termelési megbízottja (1949–1951). A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Bérosztálya mb. vezetője, vezetője (1951–1959), a SZOT titkára (1959. nov. 5.–1969. nov. 21.). A Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS, 1969. nov. 21.–1973. ápr. 5.), majd nyugdíjazásáig, államtitkári rangban az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) elnöke (1973. ápr. 5.–1978. szept. 30.). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke (1969. dec. 18.–1978. okt. 30.). Az MSZMP Központi Bizottsága (KB) tagja (1966. dec. 3.–1970. nov. 28.). – A Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagja és elnökhelyettese, az MSZMP KB Ifjúsági Bizottsága (1970–1978), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának (HNF OT) tagja, országgyűlési képviselő (HNF Budapesti lista, pótképviselő, 1963–1964; Cigánd [Borsod-Abaúj-Zemplén megye 20. számú választókerület], 1971–1975 és Sárospatak [Borsod-Abaúj-Zemplén megye 20. számú választókerület], 1975–1980).

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Munkában (1953, 1957, 1960, 1961, 1963, 1965, 1966), a Bér és Normában (1954), a Népszavában (1962, 1967, 1969), a Társadalmi Szemlében (1962), a Népszabadságban (1964, 1966, 1968), a Pártéletben (1966, 1967, 1968), a Szakszervezeti Szemlében (1974, 1975) és A sport és testnevelés időszerű kérdései c. kiadványban (1975) jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Iparvállalatok dolgozóinak bérezése. Harangozó Edével. Szerk. (A szakszervezeti aktíva kézikönyvei. Bp., 1958)
Három földrész hat országaiban. Varga Györggyel és Vas Jánossal. (Bp., 1961)
A nemzetközi szakszervezeti mozgalom a 100. Szakszervezeti Világkongresszus tükrében. (Társadalmi Szemle, 1962)
A dolgozók bevonása a vállalatok vezetésébe. (Művezetők gazdasági könyvtára. Bp., 1967)
Az új Munka Törvénykönyve és a kollektív szerződés. (Pártélet, 1967)
A testnevelés és a sport állami irányítása. (Állam és Igazgatás, 1973)
A magyar 30 éve. (A sport és testnevelés időszerű kérdései, 1975).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar sportéletben. I–III. köt. (Szekszárd, 1994).

Megjegyzések

Lexikonok eltérő születési adata: nov. 15.! Önéletrajza szerint nov. 25-én született! 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője