Beck Lajos
Beck Lajos

2020. december 4. Péntek

Beck Lajos, 1895-től madarasi

politikus

Születési adatok

1876. július 12.

Budapest

Halálozási adatok

1953. december 5.

Budapest


Család

Sz: Beck Hugó (1843–1926) jogász, bíró.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtud. doktori okl. szerzett, ügyvédi vizsgát tett. Jogi és közgazdasági ismereteit előbb Berlinben, majd Franciaországban és Nagy-Britanniában egészítette ki (1906-ig).

Életút

A Függetlenségi és ’48-as Párt országgyűlési képviselője (Körmendi választókerület, 1906–1918; az 1916. évi második pártszakadáskor gr. Károlyi Mihályhoz csatlakozott). Wekerle Sándor kormányának igazságügy-minisztériumi államtikára (1917– 1918). Az ún. őszirózsás forradalom után a kormányban való részvételt nem, de az Osztrák–Magyar Bank budapesti intézetének vezetését elvállalta, legfőbb célja a bank aranytartaléka Magyarországra eső részének megmentése volt. A Tanácsköztársaság idején velencei birtokán, majd Svájcban és Olaszországban tartózkodott. Pártonkívüli programmal nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (őriszentpéteri választókerület, 1922–1935). Az Országos Ipartanács tagja, a Külkereskedelmi Intézet alelnöke. A Magyar Ipari Jelzálogintézet igazgatóságának tagja (1945– 1948). Politikusként elsősorban gazdasági, pénzügyi, ill. közjogi kérdésekkel fogl. A Tanácsköztársaság bukása után József főherceg kérésére megkísérelte az ellenforradalmi erők és a szociáldemokraták közötti megegyezés létrehozását. A két vh. között a parlamentben a liberális mérsékelt ellenzékhez tartozott, több kérdésben támogatta a kormányt, s megbízásából részt vett külföldi pénzügyi tárgyalásokon is. Fiatal korában szépirodalmi munkásságot is folytatott.

Szerkesztés

A Magyarország és a Friss Ujság ún. lapvezére (1916–1917). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Diákszövetségi Lapokban (1894-től), az Egyetemi Lapokban (1894-től), a Pesti Hírlapban (1907-től), a Debrecenben (1908-tól), a Magyar Hírlapban (1908-tól), a Pester Lloydban (1908-tól), a Revue de Hongrie-ban (1909-től), az Arad és Vidékében (1910-től), Az Estben (1924-től), a Pesti Naplóban (1924-től) és Az Ujságban jelentek meg (1929-től).

Irodalom

Irod.: F. m.: Az életbiztosításról. (Jogtudományi Közlöny, 1895)
Magyar birtokpolitika. (Bp., 1909
angolul és németül is)
48 és 67. (Bp., 1910)
A pénzintézeti reform. (Bp., 1916)
A magyar földbirtok megoszlása. Agrárstatisztikai tanulmány. (Bp., 1918)
A Nemzeti Munkapárt és a nemzeti demokrácia. A képviselőház 1917. II. 23-i ülésén tartott beszéde. (Bp., 1917)
Beszéde Magyarország pénzügyi helyzetéről a nemzetgyűlés 1923. VII. 19-i ülésén. (Bp., 1923)
Mezőgazdasági hitel. (2. kiad. Bp., 1923)
A régi Magyarország. (Universitas könyvek. Bp., 1944)
szépirodalmi munkái: Ideálok. Reg. (Bp., 1902)
Új nemzedék. Reg. (Bp., 1904)
Kozma Andor – az író. Mátyás diák álnéven. (Bp., 1910)
Másik vasárnap délután. Mátyás diák álnéven. (Bp., 1910)
Az én kertem. Versek. (Bp., 1911).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013