Baumgarten Izidor
Baumgarten Izidor

2022. július 5. Kedd

Baumgarten Izidor

jogász

Születési adatok

1850. március 27.

Pest

Halálozási adatok

1914. október 1.

Budapest


Család

Unokaöccse: Baumgarten Ferenc Ferdinánd (1880–1927) esztéta, kritikus, történész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1876); közben külföldi egyetemeken tanult (1873–1879), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1882), a büntetőjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885).

Életút

Budapesten alügyész (1886–1891), törvényszéki bíró (1891–1896), ügyész (1896–1898), igazságügyminiszteri osztálytanácsos (1898–1901), koronaügyész-helyettes (1901–1911), kúriai tanácselnök (1911–1914). A bp.-i tudományegyetemen a büntetőjog magántanára (1885-től). Büntetőjoggal fogl., az egyik legkiválóbb magyar büntetőjogász. Nagy műveltségével, éles judíciumával, jeles szónoki képességeivel nagy tekintélyt szerzett. Az ún. klasszikus büntetőjogi iskola híve, és egyik legjelentősebb magyarországi képviselője; művei a magyar büntetőjogi irodalom maradandó értékű alkotásai. Részt vett a büntető perrendtartás életbeléptetése munkálataiban, a büntetőnovella tervezetének előkészítésében. Az 1899. évi büntetőegyesületi kongresszus megszervezője.

Elismerés

Akadémiai Dicséret (A kísérlet tana című munkájáért, 1885).

Főbb művei

F. m.: A sajtójogi felelősség rendszere. (Bp., 1883
németül: 1884)
Bűnhalmazat és törvényhalmazat. (Büntető Jog Tára, 1884)
A kísérlet tana. (Bp., 1885)
A kettős házasság elévülésének kérdéséhez. (Jog, 1886)
A tett azonosságának kérdéséhez, különös tekintettel a magyar eljárási javaslatokra. (Bp., 1889)
Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról. (Magyar Jogász Egylet kiadványai. Bp., 1890)
A feltételes elítélésről. (Magyar Jogász Egylet értekezései. Bp., 1891)
A vádhatározatról. (Bp., 1895)
A büntetés kimérése criminálpolitikai szempontból. 1–2. füz. (Magyar Jogász Egylet értekezései. Bp., 1901–1902)
A nemi perverzitások a büntetőjog szempontjából. (Klinikai Füzetek, 1902)
A codifikált büntetőjog és a különtörvények. (Jogállam, 1902)
A semmisségi okok megjelelölésének módjáról. (Büntető Jog Tára, 1902)
A büntetés kimérésének reformjáról. (Magyar Jogász Egylet értekezései. Bp., 1904)
A törvényhozás művészetéről. (Jogállam, 1905)
A csökkent beszámító képességről. (Jogállam, 1907)
Büntetőjogi tanulmányok. 1–3. köt. A 3. kötetet Baumgarten Nándor rendezte sajtó alá. (Bp., 1907–1916)
Az új irányok a büntetőjogban. (Magyar Jogász Egylet értekezései. Bp., 1909)
A fiatalkorúak bíráiról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról szóló törvény előadói tervezete. (Bp., 1913).

Irodalom

Irod.: Edvi Illés Károly: B. I. (Jogállam, 1914)
Doleschall Alfréd: Emlékbeszéd B. I.-ról. (Bp., 1918).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője