Család

Nagyszülei: gr. Batthyány József Sándor (1777–1812), lomniczai Skerlecz Borbála (1779–1834). Sz: gr. Batthyány Lajos (1807–1849) politikus, miniszterelnök, gr. Zichy Antónia (1816–1888). Testvére: gr. Batthyány Amália (1837–1922) és gr. Batthyány Ilona (1842–1929).

Iskola

A kiegyezés után, az ún. népfelkelő tanfolyamon huszártiszti vizsgát tett.

Életút

A Főrendiház örökös jogú, 1885-től élethossziglan megválasztott tagja, 1927-től a kormányzó által kinevezett felsőházi tag. Utazóként nagy külföldi utakat, világkörüli utazásokat és vadászkirándulásokat tett (1872–1879), majd Indiában vadászott (1904).

A Magyar Lovaregylet igazgatóságának tagja (1881-től), elnöke (1891–1907) és díszelnöke (1907-től).

Lótenyésztőként dákai birtokán világhírű ménest tartott, ill. maga is versenyzett. Elnyerte az ausztriai derbit (Gaga nevű ménjével, 1892), de híres telivérei Angliában is eredményesen versenyeztek. Gr. Festetich Taszilóval és br. Üchtritz Zsigmonddal átalakította a lóversenyzés magyarországi feltételeit, kezdeményezte a rövid távolságú versenyeket, ill. más reformjával alapvetően átalakította a magyarországi telivér lótenyésztést. Elsősorban az ő javaslatára döntött úgy a Magyar Lovar Egylet, hogy Dunakeszin, egy Budapesthez közeli településen felépíti az angliai lóversenyközpont, Newmarket mintájára annak magyarországi megfelelőjét.

Emlékezet

Halála óta, 1932-től öten pihennek a Batthyány-család Kerepesi úti mauzóleumában: Batthyány Lajos és neje Zichy Antónia, Batthyány Ilona és leánya Beniczky Lea, valamint Batthyány Elemér. A mauzóleumot a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Dunakeszin utcát neveztek el róla. Dunakeszin mészkő mellszobrát is felavatták (Lengyel István alkotása, 1932). A szobor hosszú hánykolódás után az 1980-as években a Kincsem Lovasparkba került, később a Nemzeti Lóverseny Kft. felújítatta (és 2002-ben újra felavatta, a Fóti utca–Nádori utca sarkán látható).