Batizfalvy Sámuel
Batizfalvy Sámuel

2022. január 27. Csütörtök

Batizfalvy Sámuel

orvos, sebész

Névváltozatok

1849-ig Batisovszky

Születési adatok

1826. augusztus 26.

Rimaszombat, Gömör és Kishont vármegye

Halálozási adatok

1904. november 6.

Budapest


Család

Testvére: Batizfalvy István (1824–1899) pedagógus.

Iskola

Középiskoláit Osgyánban és Rozsnyón végezte, Lőcsén bölcseleti tudományokat és evangélikus teológiát hallgatott (1848-ig). A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. (1855), sebésztudori és szülészmesteri okl. (1856), a testegyenészet tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1859), az MTA tagja (l.: 1868. márc. 18.).

Életút

A forradalom és szabadságharcban, mint honvéd hadnagy vett részt (1848–1849), Polgár város térparancsnoka (1849. márc.–máj.), majd Egerben (1849. máj.–júl.), utóbb a 131. zászlóaljban szolgált (1849. júl.–aug.; aug.-tól főhadnagyként). A pesti Szt. Rókus Közkórház segédorvosa (1854–1855), a pesti tudományegyetem Sebészeti Intézetében Balassa János tanársegéde (1855–1857), külföldi tanulmányai után uo. a a testegyenészet (= ortopédia) magántanára (1859-től). A Nemzeti Torna Egylet (NTE) igazgatója, a Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára. A magyar ortopédia és ortpédsebészet megalapítója, a gyógytorna magyarországi kezdeményezője és hazai szaknyelvének kialakítója. Az első magyar sebészeti és testegyenészeti magángyógyintézet alapítója (Pesten, a Király és a Rózsa utca sarkán, 1859- ben). Az intézet – amelynek haláláig igazgatója volt – 1872-ben a Városligeti fasorba költözött, ahol később vízgyógyászattal bővűlt.

Szerkesztés

Az orvosok és természetvizsgálók XII. nagygyűlése munkálatai szerkesztője (Rózsay Józseffel, Rimaszombat, 1868).

Főbb művei

F. m.: Utasítás a madarak, emlősök, hüllők és halak kitömésére és fenntartására. (Pest, 1853)
Növénytan, vagy a növénygyűjtésnek és növényszárításnak egyszerű módja. (Pest, 1853)
Házi gyógytestgyakorlat. (Pest, 1857)
A buda-pesti sebészi s orthopaediai magángyógyintézet I–VII. évi működésének eredménye. I–VII. (Gyógyászat, 1860–1866)
Gyakorlati testegyenészet. (Pest, 1867)
A testegyenészet – orthopaedia – újabb haladása és tudományos állása napjainkban, 3 kiváló kóresettel felvilágosítva. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1869. febr. 8.
megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 1. köt. 16. Pest, 1869
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1869)
A gerinczoldal-görnye kóroktana. (Bp., 1873)
A városligeti ártézikút méltatása. (Bp., 1879)
Emlékbeszéd dr. muraközy Rózsay József l. tag fölött. (Bp., 1889).

Irodalom

Irod.: Csopey László: B. S. (Természettudományi Közlöny, 1905)
Kopits Imre–Kopits Jenő: Az orthopaedia kézikönyve. (Bp., 1942)
Kapronczay Károly: B. S. (Orvosi Hetilap, 1974. 6.)
Duka Zólyomi Norbert: B. S. (Orvosi Hetilap, 1976. 48.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője