Batizfalvy János
Batizfalvy János

2022. június 25. Szombat

Batizfalvy János

orvos, szülész-nőgyógyász

Névváltozatok

1935-ig Batisweiler

Születési adatok

1895. november 30.

Fehétemplom, Temes vármegye

Halálozási adatok

1960. november 22.

Szeged


Család

Sz: Batisweiler János, Heim Etelka.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1920), a hamburgi és a kieli nőklinikákon folytatott tanulmányokat (1926– 1927), a szülészeti műtéttan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1932), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetében Buday Kálmán asszisztense (1918– 1922), a II. sz. Nőgyógyászati Klinika gyakornoka (1922–1926), egy. tanársegéde (1926–1929), egy. adjunktusa (1929–1939) és magántanára (1932–1939), egyúttal a Klinika mellett létrehozott Szövettani és Bakteriológiai Laboratórium vezetője (1926–1939). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem ny. rk. (1939–1940), ny. r. tanára (1940–1951) és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója (1939–1959). A II. vh. után az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, de Tanszékét visszakapta (1945). A szülészet és a nőgyógyászat minden jelentős kérdésével, különösen nőgyógyászati urológiával fogl. A szegedi klinikán bevezette a posztoperatív osztályt, az ún. izolált újszülött osztályt, továbbá ingyenes terhesambulanciát alakított ki. Alapvetően új eredményeket ért el a méhrák műtéti úton történő gyógyításában, a női nemiszervi tuberkulózis patogenezise és klinikuma vizsgálatában.

Emlékezet

Igen jelentős orvostörténeti éremgyűjteménye. Az orvosi numizmatikai Batizfalvy-éremgyűjteményt a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti éa Nőgyógyászati Klinika őrzi.

Elismertség

A Magyar Nőgyógyász Szakcsoport vezetőségi tagja, alelnöke (1947–1959).

Szerkesztés

A Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja (1939–1959). A Délvidéki Szemle alapítója, felelős kiadója és a szerkesztőbizottság tagja (1942–1944).

Főbb művei

F. m.: A terhességi anaemia pathológiája és therápiája. (Orvosi Hetilap, 1932)
Az uteroplacentáris apoplexiával járó korai lepényleválás pathológiája és sebészi therápiája. (Orvosképzés, 1936)
A kürtcsonk terhessége. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938)
Női munka és női betegségek. (Orvosképzés, 1939)
A veseelégtelenség szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. (Magyar Urológia, 1940)
A császármetszés javallatainak és műtéti módjainak újkori fejlődése Szegeden. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948)
Szülészeti műtéttan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A női genitalis tuberculosis pathológiája és therápiája. Bukovinszky Lászlóval. (MTA Orvostudományi Osztálya Közleményei, 1952)
A petefészektályog, mint önálló kórkép. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1952)
A kezdődő méhnyakrák felismerése és kezelése. (Orvosi Hetilap, 1955)
A hólyagsipolyok gyógyítása. Boros Imrével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956)
A női genitális tuberkulózis. (Orvosi Hetilap, 1957
németül, franciául és angolul: Therapia Hungarica, 1958
)
A méhnyakrák gyógyulási eredményei a szegedi női klinikán 1940–1952. Palánkai Gellérttel. (Magyar Onkológia, 1959)
Kísérletes méhtuberkulózis nyúlban. Többekkel. (Tuberkulózis, 1960).

Irodalom

Irod.: Novák István: B. J. (SZOTE Évkönyv, 1960/61)
Bársony János: B. J. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1961)
Bóna Endre: Az első szegedi orvos numizmatikus. B. J. centenáriuma. (Az Érem, 1996)
Kovács László–Zallár Andor: Emlékezés B. J. professzorra, halálának 40. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője