Báthy Anna
Báthy Anna

2020. december 4. Péntek

Báthy Anna

opera-énekesnő

Névváltozatok

1927-ig Stampf Anette; Richter Ferencné; Szaszovszky Ottóné 

Születési adatok

1901. június 13.

Beregszász, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1962. május 15.

Budapest

Temetési adatok

1962. május 19.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Stampf Mihály (†1872. júl. 4. Sopron. Temetés: 1872. júl. 6. Sopron) jogász, ügyvéd, Mong Franciska. Szülei: Stampf Gyula (1865. nov. 18. Sopron–1937. febr. 26. Sopron) jogász, a Soproni Királyi Törvényszék elnöke, Báthy Ilona (†1943. nov. 10. Sopron. Temetés: 1943. nov. 12. Sopron). Négyen voltak testvérek. Testvérei: Stampf Ilona (Bellán Lászlóné; Benda Lászlóné †1963. szept. 12. Sopron. Temetés: 1963. szept. 14. Sopron) zenepedagógus, zongoratanár, Stampf Mária és Benda Kálmánné Stampf Erzsébet. Férje: 1. 1931–1935: Richter Béla (= Rimaszéky Béla, 1900. Kolozsvár–1963. nov. 3. Bp. Temetés: 1963. nov. 11. Farkasrét) építészmérnök, minisztériumi tanácsos, a Közmunkatanács szakértője, a Népstadion kivitelezése műszaki ellenőrzésének vezetője. 2.: 1938. júl. 26.–1962. máj. 1.: Szaszovszky Ottó (1882. aug. 13. Bp.–1962. máj. 1. Bp.) villamosmérnök, az Elektromos Művek vezérigazgató-helyettese; úszó, vízilabdázó, a vízilabda sportág egyik magyarországi úttörője.

Iskola

Elemi iskoláit Beregszászon, középiskoláit Sopronban végezte, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Maleczky Bianka növendékeként végzett (1927).

Életút

Erzsébet szerepében (Wagner: Tannhäuser) debütált a Városi Színházban (1928. jan. 9-én), ahol évente öt–nyolc szerepet énekelt. A Városi Színház tagja (1928–1930), az Operaház tagja, vezető drámai szopránja (1930–1958).

A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1955-től).

Szerepformálásának mély zeneiségével, finom, tartózkodó, minden külsőséges eszközt elvető stílusával évtizedekre példát mutatott fiatalabb kollégáinak. Egyéniségéhez az operairodalom idealizált, tiszta nőalakjai álltak legközelebb. 1936-ban meghívták Salzburgba, ahol Arturo Toscanini Brahms Német Requiemjét vezényelte a bécsi Állami Operaház Énekkarának közreműködésével. A szólókat két magyar operaénekes énekelte: Báthy Anna és Svéd Sándor. A nagy olasz karmester és a salzburgi rendezőség el volt ragadtatva tőlük, 1937-ben újra meghívták őket Salzburgba; ezúttal Dohnányi Ernő Szegedi Miséjének előadására. De sikert aratott Bécsben is, ahol Bruno Walter és Wilhelm Furtwängler vezényelte előadások ünnepelt közreműködője. Oratóriumok szólistája és dalok előadója.

Emlékezet

Báthy Anna édesapjának családja Sopronból, édesanyja családja a névadó Bát faluból (Bars vármegye, Lévai járás) származott. A Báthy nevet édesanyja után vette fel, miután első németországi fellépései után eredeti családneve okán német énekesnőnek vélték. Beregszászon született, szülőházát, az Attila utca 61. számot emléktábla jelöli. Születésének 100. évfordulóján, 2001-ben, egykori budapesti lakóhelyén (XII. kerület Határőr utca 37.) is emléktáblát helyeztek el. A Beregszászi Művészeti Iskola falán domborműves emléktábláját avatták fel (Balogh Géza alkotása, 2012. szept. 1-jén). Báthy Anna keresztanyja volt Szepesi Attila (1942–2017) költőnek, aki Tündérek és katonák c. kötetében (2002) emlékezett meg róla. A Beregvidéki Múzeumban korabeli fényképekből, újságcikkekből vitrint rendeztek be Báthy Anna életútjáról.

Báthy Anna Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, férjével, Szaszovszky Ottóval közös sírban nyugszik. A gyászszertartáson a Magyar Állami Operaház nevében Nádasdy Kálmán igazgató, az Operaház örökös tagjai nevében Palló Imre operaénekes, Kossuth-díjas kiváló művész búcsúztatta. Ezután az Operaház férfikara részleteket énekelt Verdi A végzet hatalma c. operájából, majd a sírnál a Városmajor utcai általános iskola növendékei búcsúztak el a művésztől. A koporsót Brahms gyászdalának hangjai közben helyezték a sírba. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismerés

A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1951), Munka Érdemrend (1954).

 

Kiváló művész (1950), Kossuth-díj (1954).

Főbb művei

F. szerepei: a Városi Színházban: Erzsébet (Wagner: Tannhäuser, 1928. jan. 9.)
Anita (Krenek, Ernst: Húzd rá Jonny!, dzsesszopera, 1928. márc. 25.)
Aida (Verdi: Aida, 1928. ápr. 13.)
Pamina (Mozart: A varázsfuvola, 1928. jún. 5.)
Elza (Wagner: Lohengrin, 1928. szept. 28.)
Elvira (Verdi: Ernani, 1928. okt. 31.)
Rosina grófné (Mozart: Figaro házassága, 1929. jan. 23.)
Luisa Miller (Verdi: Ármány és szerelem, 1929. febr. 20.)
Amelia (Verdi: Az álarcosbál, 1929. márc. 15.)
Tosca (Puccini, Giacomo: Tosca, 1929. ápr. 29.)
Agatha (Weber: A bűvös vadász, 1929. máj. 3.)
Leonora (Beethoven: Fidelio, 1929. jún. 12.)
Valois Margit (Meyerbeer, Giacomo: A hugenották, 1929. okt. 14.)
Adalgisa (Bellini, Vincenzo: Norma, 1930. máj. 5.).

 

 

F. szerepei: az Operaházban: Amelia (Verdi: Az álarcosbál, 1929. dec. 29.)
Erzsébet (Wagner: Tannhäuser, 1930. szept. 16.)
Elza (Wagner: Lohengrin, 1930. szept. 23.)
Sieglinde (Wagner: A walkür, 1930. okt. 21.)
Leonora (Beethoven: Fidelio, 1930. dec. 16.)
Leonora Sargosto (Verdi: A trubadúr, 1931. jan. 7.)
Rosina grófné (Mozart: Figaro házassága, 1931. márc. 24.)
Anna Karenina (Hubay Jenő: Anna Karenina, 1931. márc. 28.)
Donna Anna (Mozart: Don Juan, 1931. jún. 1.)
Octavian (Strauss, Richard: A rózsalovag, 1931. okt. 24.)
Erzsébet (Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája, 1931. nov. 19.)
Angelica (Puccini, Giacomo: Angelica nővér, 1931. dec. 13.)
Éva (Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok, 1932. febr. 6.)
Tatjána (Csajkovszkij: Anyegin, 1932. márc. 24.)
Dorabella (Mozart: Così fan tutte, 1932. ápr. 3.)
A leány (Kodály Zoltán: Székely fonó, 1932. ápr. 24.)
Aithra (Strauss, Richard: Egyiptomi Heléna, 1932. nov. 5.)
Desdemona (Verdi: Othello, 1932. nov. 26.)
Donna Elvira (Mozart: Don Juan, 1933. febr. 6.)
Gioconda (Ponchielli, Amilcare: Gioconda, 1933. febr. 24.)
Margit (Gounod, Charles: Faust, 1933. ápr. 17.)
Leonora di Vargas (Verdi: A végzet hatalma, 1933. máj. 12.)
Pamina (Mozart: A varázsfuvola, 1933. okt. 28.)
Adriana Lecouvreur (Cilea, Francesco: Adriana Lecouvreur, 1934. jan. 2.)
Erzsébet (Verdi: Don Carlos, 1934. ápr. 2.)
Szulamit (Goldmark Károly: Sába királynője, 1934. máj. 2.)
Arabella (Strauss, Richard: Arabella, 1934. dec. 28.)
Tábornagyné (Strauss, Richard: A rózsalovag, 1935. jan. 16.)
Agatha (Weber: A bűvös vadász, 1936. okt. 29.)
Iphigenia (Gluck, Christoph Willibald: Iphigenia Aulisban, 1937. nov. 5.)
Jaroszlava (Borogyin, Alekszandr: Igor herceg, 1938. jan. 20.)
Egy asszony (Liszt Ferenc: Krisztus, 1938. okt. 1.)
Senta (Wagner: A bolygó hollandi, 1939. jan. 3.)
Lucrezia (Respighi, Ottorino: Lucrezia, 1941. máj. 22.)
Szilágyi Erzsébet (Erkel Ferenc: Hunyadi László, 1942. okt. 6.)
Rodelinda (Händel, Georg Friedrich: Rodelinda, 1943. ápr. 13.)
Erzsébet (Wagner: Tannhäuser, 1946. jún. 7. és 1955. jún. 5.)
Sieglinde (Wagner: A walkür, 1947. márc. 7.)
Ellen Orford (Britten, Benjamin: Peter Grimes, 1947. dec. 22.)
Izolda (Wagner: Trisztán és Izolda, 1947)
A császárné (Kodály Zoltán: Háry János, 1952. dec. 16.)
Leonora (Beethoven: Fidelio, 1954. márc. 6.)
Donna Elvira (Mozart: Don Juan, 1956. márc. 4.)
az Állatkerti Szabad Színpadon: Donna Elvira (Mozart: Don Juan, 1951. aug. 7.).

 

 

F. lemeze: A magyar operaszínpad csillagai. II. Kertész Iván kísérőtanulmányával. (Hungaroton, Bp., 1984).

Irodalom

Irod.: B. A. a Városi Színházban. (Pesti Napló, 1928. jan. 10.)
B. A. bemutatkozása az Operaházban. (Nemzeti Ujság, 1930. szept. 17.)
Fidelio – új szereplőkkel. (Pesti Hírlap, 1930. dec. 17.)
Házassághír. (Magyar Hírlap, 1931. aug. 27.)
Lányi Viktor: Anyegin. Csajkovszkij operájának felújítása az Operaházban. (Pesti Hírlap, 1932. márc. 25.)
Tóth Aladár: Strauss újdonság az Operaházban. ((Pesti Napló, 1932. okt. 30.)
Ybl Ervin: A Varázsfuvola felújítása az Operaházban. (Budapesti Hírlap, 1933. okt. 29.)
B. A. egy hete Budapest, Debrecen és Bécs között. B. A. kilenc szerepe. (Színházi Élet, 1934. 47.)
Tóth Aladár: Olasz újdonság az Operaházban. Adriana Lecouvreur. (Pesti Napló, 1934. jan. 3.)
Kristóf Károly: Fidelio denevérekkel. Beethoven operájának előadása a tatai ősi várudvaron. (Az Est, 1936. jún. 23.)
Fóthy János: Ünnepi játékok Tatán. (Tükör, 1936. júl. 1.)
Házassághír. (Nemzeti Ujság, 1938. júl. 27.)
B. A. mélységes bánata. [Születése után néhány órával elhunyt kisfia.] (Az Ujság, 1939. júl. 22.)
Hanvay Géza: Világvándorló művészek. Beszélgetés B. A.-val. (Uj Magyarság, 1940. márc. 28.)
Kongresszusi beszélgetés B. A.-val, a Magyar Népköztársaság kiváló művészével. (Kis Újság, 1951. jan. 31.)
Ujfalussy József: Kodály „Háry János”-ának felújítása. (Népszava, 1953. jan. 6.)
Cs. P.: B. A. jubileumára. (Magyar Nemzet, 1956. jan. 8.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1962. máj. 16.)
B. A. (Film, Színház, Muzsika, 1962. 20.)
Nádasdy Kálmán: B. A. (Magyar Zene, 1962)
Somogyi Vilmos: B. A. (Muzsika, 1962. 7.)
Somogyi Vilmos–Molnár Imre: B. A. 2 hanglemezmelléklettel. (Nagy magyar előadóművészek. 8. Bp., 1969)
Harminc év Fideliói. (Film, Színház, Muzsika, 1975. 30.)
Szepesi Attila: Pályám emlékezete. Fortuna zörgő szekerén. (Új Írás, 1990. 7.).

 

Irod.: Magyar asszonyok lexikona. Összeáll. Bozzay Margit. (Bp., 1931)
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Zenei lexikon. I–III. köt. Főszerk. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. (Bp., 1965)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. I–III. köt. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. (Bp., 1983–1985)
A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. (Bp., 1984). Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994).

 

 

neten:

 

 

Szepesi Attila: Egy mogul miniatúrára. Kortárs, 2001. 9.:

https://epa.oszk.hu/00300/00381/00050/szepesi.htm

 

Híres beregszásziak: Báthy Anna:

https://www.karpatinfo.net/hetilap/belfold/2007/01/10/hires-beregszasziak-bathy-anna

 

Hankiss Ilona: Báthy Anna operaénekesnő:

https://www.parlando.hu/2019/2019-5/Hankiss_Ilona-Bathy_Anna.pdf

 

A Hegyvidék bátor primadonnája:

http://www.hegylakomagazin.hu/hegyvideki-tortenetek/971-a-hegyvidek-bator-primadonnaja-%E2%80%93-bathy-anna

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020