Báthory István
Báthory István

2022. július 3. Vasárnap

Báthory István

orvos, sebész, szülész-nőgyógyász

Születési adatok

1835. december

Pest

Halálozási adatok

1901. január 6.

Budapest


Család

Testvére: Báthory Nándor (1833–1905) pedagógus. Leánya: Báthory Etelka, Bayer Antal (1860–1948) gyógyszerész felesége.

Iskola

Középiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd a pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1859).

Életút

A pesti Szent Rókus Kórház 2. sz. Sebészeti Osztályának gyakornoka (1859–1862), a pesti tudományegyetem Szülészeti Klinikáján Semmelweis Ignác tanársegéde (1862–1865), majd hosszabb tanulmányutat tett Párizsban, Prágában, Würzburgban és Bécsben (1865–1868). Pest, ill. Budapest IX. kerület (Ferencváros) tisztiorvosa (1868–1901), egyúttal a Victoria Biztosító Intézet főorvosa is (1871-től); közben többször is sikertelenül pályázta meg a Szent Rókus Kórház szülész-nőgyógyász főorvosi pályázatát. Semmelweis Ignác közvetlen munkatársa volt: családtagjai mellett ő kísérte el Semmelweist Döblingbe (1865. júl. 31-én). Kutatóként elsősorban nőgyógyászati sebészettel, különböző petefészek- és méhbetegségek műtéti megoldásával fogl.

Szerkesztés

Írásai a Gyógyászatban (1861-től) és az Orvosi Hetilapban jelentek meg (1863-tól). Az Orvosi Hetilap lapszemle- és könyvbírálati rovatának állandó munkatársa (1868-tól).

Főbb művei

F. m.: Petefészek-tömlő egy esetének leírása. (Orvosi Hetilap, 1863)
Adalék a magzat zsigereinek művi eltávolításához. (Orvosi Hetilap, 1868)
ford.: Sims, Marion: Kórodai jegyzetek a méhbántalmak sebészete felett. (Pest, 1868).

Irodalom

Irod.: Dörnyei Sándor–Dörnyeiné Dapsy Henriette: Semmelweis hazai utóéletének első évtizede. I–III. (Orvostörténeti Közlemények, 1968–1970).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője