Bartos Gyula
színész
Névváltozatok
Prinz Számi
Születési adatok
1872. április 7.
Szeged
Halálozási adatok
1954. május 21.
Budapest
Család
Apja Szegeden volt papírkereskedő. Szeged Belvárosában, a Széchenyi téren, a Városháza mellett éltek. Gyermekkorában egy házban lakott Huszka Jenővel. Hárman voltak testvérek, Számi volt a legkisebb.Iskola
Szegeden kereskedelmi éretts. vizsgát tett (1890), a Színművészeti Akadémián végzett (1895).Életút
Kövessy Albert sátoraljaújhelyi társulatának tagja (1895–1896), Kolozsvárott játszott (1896–1899), Krecsányi Ignác temesvári társulatának tagja (1899–1907), a Nemzeti Színház tagja (1907–1941 és 1945–1954); származása miatt 1941–1945 között nem kapott szerződést. Egy családi veszekedés lezárásaként 14 évesen elszökött hazulról, a Szabadkai Színház vándortársulatában kellékes, színlapkiosztó, ill. néhány kisebb szerepben is játszott. A Színiakadémia elvégzése után 12 éven keresztül vidéken játszott, majd Somló Sándor fedezte fel a Nemzeti Színház számára, ahol négyéves kénytelen megszakítást leszámítva 46 éven keresztül játszott. A Nemzetiben eleinte főképp az idősebb Gabányi szerepeit vette át – súlyos örökségként –, rendre nagy kihívásnak kell eleget tenni, ám mindegyik feladatát kitűnően teljesítette. A vadkacsa öreg Ekdaljában például Gabányi Árpád nagy mélységet és végtelen lelki távlatot tárt a nézők elé, míg Bartos más megközelítésben ugyan, de hasonló mélységeket bontott ki a szerepből, ráadásul fűszerezte egyéni mondanivalójával is. A bor Mihály bácsiját könnyedén és hamisítatlan realizmussal rajzolta meg, akárcsak annak idején az öreg Gabányi. A Liliomfi Kányaijában is remekelt. A Kísértetek Engstrandjében felülmúlta valamennyi elődjét – ahogy rendezője, Csathó Kálmán visszaemlékezésében említi. A zsidótörvények miatt 1941-ben lépett utoljára színpadra: Tiborcot alakította a Bánk bánban. Tiborc panasza ebben az előadás-sorozatban az évszázadok mélyéről elmorajló vád, ahogy a megalázott, kirabolt nép beszél klasszikusan hűvösebb hangjával. A II. vh. után visszatért a színpadra. Klasszikus drámák hősszerepeit, vígjátékok és népszínművek jellemszerepeit játszotta, de sikeresen szerepelt társadalmi művekben is. Jellemábrázoló tehetsége, technikai tudása aprólékos alapossággal párosult. – Fiatalkorában több némafilmben is szerepelt, a hangosfilmekben csak kis epizódszerepeket vállalt.Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend, 1950), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950). A Nemzeti Színház örökös tagja (1932), érdemes művész (1952), Kossuth-díj (a Bánk bánban Tiborc szerepének alakításáért, 1952).Főbb művei
F. szerepei a Nemzeti Színházban: Purgó (Molière: A képzelt beteg, 1908)Gazsi (Csepreghy: Sárga csikó, 1916)
Harpagon (Molière: A fösvény, 1918)
Tiborc (Katona József: Bánk bán, 1920, 1941, 1951)
Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár, 1924)
Lear király (Shakespeare:, 1927 és 1948)
Mihály bácsi (Gárdonyi: A bor)
Kányai: (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Ekdal (Ibsen: A vadkacsa)
Engstrand (Ibsen: Kísértetek)
1. kereskedő. (Gogol: A revizor, 1951)
Miller zenész (Schiller: Ármány és szerelem)
Bannay Gerő (Szigeti József: Rang és mód). F. filmjei: A gólyakalifa (1917)
A riporterkirály (1917)
Szent Péter esernyője (1917)
Faun (1918)
A pénz (1919)
Fehér rózsa (1919)
Vörösbegy (1920)
Úri muri (1949)
Déryné (1951)
Föltámadott a tenger (1953).
Irodalom
Irod.: Porzsolt Kálmán: Blaha Lujza Emlékalbum. (Bp., 1926)Gárdonyi Béla: B. Gy. jubilál. (Délibáb, 1933. nov. 25.)
Csathó Kálmán: B. Gy. (A régi Nemzeti Színház. Bp., 1960)
Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története. (Bp., 1977)
Csiffáry Gabriella: Születtem… (Bp., 2001)
Takács István: B. Gy. (www.szineszkönyvtar.hu, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)