Barthos Gyula
Barthos Gyula

2024. december 9. Hétfő

Barthos Gyula

erdőmérnök, ornitológus

Névváltozatok

Bartos

Születési adatok

1883. június 30.

Nagykanizsa, Zala vármegye

Halálozási adatok

1971. február 27.

Nagykanizsa


Iskola

A nagykanizsai piarista gimnáziumban éretts. (1901), a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1905).

Életút

A Kendeffy-uradalom erdészetének vezetője (a Retyezát hegység erdeiben lévő, Malomvízen, 1906–1919), hg. Batthyány- Strattmann László nagykanizsai uradalmának erdőmestere, ill. az ebből létrejött Nagykanizsai Erdőgondnokság vezetője (1919– 1948). Magyarországon elsők között fogl. a magashegységi erdők megőrzésének kérdéseivel, az erdők és a környezetvédelem összefüggéseivel, erdősávok, fasorok és ún. zöldfolyosók fontosságával. 1920-ban elsőként vetette fel a Kis-Balaton nemzeti parkká nyilvánítását. Ornitológiai munkássága is értékes: Nagykanizsa és környéke, a Retyezát és a Baláta-tó ősi lápvilága madár- és erdőfaunáját vizsgálta, ill. észak-európai körutazása alkalmával is végzett madártani megfigyeléseket (1944). Erdőmérnöki pályafutása kezdete óta naplót vezetett, amely fontos forrása a 20. sz.-i erdőgazdálkodásnak; egyúttal kortörténeti és szociológiai leírását adta a Retyezáton élő nemzetiségeknek.

Emlékezet

Emlékét a nagykanizsai Zalaerdő Zrt. épületének udvarán bronz mellszobor őrzi (Szabolcs Péter alkotása, Múzeum tér, 2007. nov. 13-ától).

Elismertség

A Madártani Intézet és az Országos Erdészeti Egyesület tagja.

Szerkesztés

Madártani megfigyeléseit az Aquila című folyóirat közölte.

Főbb művei

F. m.: A saskeselyű pusztulása a Retyezát hegységben. (Aquila, 1908)
A barázdabillegető teljes albinója. (Aquila, 1917)
Adalékok az erdi szalonka vonulási viszonyaihoz. (Aquila, 1920)
Ugartyúkok állandó átvonulása. (Aquila, 1928)
Daruvonulás a Dunántúlon. (Aquila, 1947)
Nordcapi utam madártani és erdészeti tanulságai. (Bp., 1948)
A vörösfenyő természetes felhúzódása Zalában. (Erdészeti Lapok, 1948)
Adatok Dél-Erdély madárvilágához. (Aquila, 1957)
Fészkelő füleskuvik Dél-Zalában és fészkelésének körülményei. (Aquila, 1958)
Tanulságok a gyapjaspille-fertőzöttség körül közreműködő madarak szerepéről. (Erdészeti Kutatás, 1959)
Néhány adat Kaán Károly nagykanizsai kapcsolatairól. (Az Erdő, 1959)
Tőkésréce különös fészkelőhelyei. (Aquila, 1967)
Elhagyott Ádámok – kívül a Paradicsomon. Korabeli vázlatok a kárpáti erdőkben dolgozók küzdelmes életéről. B. Gy. naplójegyzetei. 1907–1919. (Bp., 2000)
Erdészüdv, vadászüdv! (Bp., 2002).

Irodalom

Irod.: Baráth László: Aki posztumusz könyvével erdészettörténetet írt. Emlékező recenzió B. Gy. születésének 120 éves évfordulója alkalmából. (Erdészeti Lapok, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője