Barta István
Barta István

2025. február 12. Szerda

Barta István

villamosmérnök

Születési adatok

1910. május 22.

Budapest

Halálozási adatok

1978. április 10.

Budapest

Temetési adatok

1978. április 20.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Barta Sándor (†1950) mérnök, építési vállalkozó, 1918–1919-ben az I. ker.-i lakáshivatal vezetője, Benedek Jozefa (†1953). F: 1937-től Stern Erzsébet. Leánya: Barta Éva (1946) és Barta Judit (1949). Egy testvére volt: Fekete Béla tervintézeti osztályvezető. Elvált, felesége rajztanárnő volt.

Iskola

A Markó u.-i Bolyai Főreáliskolában éretts. (1928), a brünni és a karlsruhei műszaki egyetemen tanult (1928–1932), Karlsruhében villamosmérnöki okl. (1933) és műszaki doktori okl. szerzett (1934). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1976. máj. 7.).

Életút

A Ganz-féle Villamossági Gyár szerszámkészítő tanonca. Az Eriksson Magyar Villamos Rt. kutatómérnöke (1934–1938), az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., ill. a Tungsram Rt. Televíziólaboratóriumának fejlesztőmérnöke (1938–1945), a Kutatólaboratórium Nagyfrekvenciás Osztályának vezetője (1945-1948). Az Orion Rádióipari Rt. műszaki igazgatója (1948–1949), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszék ny. r. tanára (1949–1952), a BME Villamosmérnöki Kar Híradástechnikai Tanszék egy. tanára (1952–1972) és a tanszék vezetője (1949–1972), a BME Híradástechnikai Elektronikai Intézet igazgatója (1972–1975); közben a Villamosmérnöki Kar dékánja (1957–1960), a BME oktatási rektorhelyettese (1960–1963). A Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője (1949–1952). Elektronikus mérőműszerek tervezésével fogl., a magyar elektronikus mérőműszeripar elindítója. Az ún. néprádió megalkotója (1949), jelentős eredményeket ért el a magyarországi televíziós berendezések gyártásának megindításában is.

Elismertség

Az MTA Műszerügyi Bizottság elnöke, a Híradástechnikai Bizottság, ill. a Szociális Bizottság tagja. Az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet Tudományos Tanácsának tagja. Az MTA–TMB Műszaki Tudományok Szakbizottságának elnöke. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnöke (1952–1974), tb. elnöke (1974–1978). A Lengyel Tudományos Akadémia tagja (külső: 1968).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1970). Kossuth-díj (1957), Puskás Tivadar-díj (1960).

Főbb művei

F. m.: Die ausgleichsvorgänge bei Mikrophonen. (Győr, 1935)
Áthidalt T- és kettős T- tagú villamos körök tulajdonságai és alkalmazásai. (Elektrotechnika, 1947)
Mikrohullámok gerjesztése. 1–3. (Magyar Híradástechnika, 1947)
Televízió. B. I. műegyetemi tanár előadása nyomán összeáll. Barát Zoltán. (Bp., 1950)
Bevezetés a gyengeáramú mérésekbe. (Bp., 1951)
Elektroncsövek. (Bp., 1951)
Rádióvételtechnika. B. I. műegyetemi tanár előadásai nyomán összeáll. Bíró István. (Bp., 1951
2. kiad. 1957)
Akusztikai kiegyenlítődési folyamatok. (Bp., 1953)
A távolbalátás alapjai. 1–3. Barát Zoltánnal. (Bp., 1953–1954)
Tranziens jelenségek a mikrofonoknál. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1953. jan. 14.)
Képfelvevő és képvisszaadó katódsugárcsövek. (Bp., 1954)
Központi televíziós jelkeltő generátor. (Bp., 1954)
Televíziós berendezések elektroncső igényei. (Bp., 1955)
Rádiókészülékek és erősítők. Egy. tankönyv. (Bp., 1956
2. átd. kiad. 1963)
Műszaki értelmező szótár. 23–25. Híradástechnika. Kozma Lászlóval. (Bp., 1964)
Távolbalátás. (Bp., 1965)
Rádió- és televíziókészülékek. (Bp., 1966
2. kiad. 1970).

Irodalom

Irod.: B. I. (A jövő mérnöke, 1978. ápr. 29.)
Bognár Géza: B. I. (Magyar Tudomány, 1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője