Bársony István
Bársony István

2024. március 29. Péntek

Bársony István

színész, rendező

Születési adatok

1882. február 2.

Budapest

Halálozási adatok

1956. április 2.

Budapest


Család

F: Dajbukát Ilona (1892–1976) színésznő.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen filozófiát hallgatott, majd a Színművészeti Akadémián tanult (1902-ig), oklevelet nem szerzett.

Életút

A kolozsvári társulat (1902–1903), a bp.-i Király Színház (1903–1905), a Modern Színház Cabaret (1907–1909), a Royal Orfeum (1911–1918), a Modern Színpad (1918–1919), az Andrássy úti Színház (1919–1923 és 1926–1927), a Belvárosi Színház tagja (1923– 1924; 1936–1937; 1938–1939), az Új Színház (1927–1928), az Omnia Kabaré (1930–1931), az Andrássy úti Színház főrendezője (1931–1933). A II. vh. alatt, a zsidótörvények miatt nem léphetett színpadra (1939–1945). A II. vh. után a Pódium Kabaréban, az Arizona Irodalmi Varietében, ill. a Kamara Varietében (1945–1948), a Belvárosi Színházban (1948–1949) és a Fővárosi Kis Színpadon működött (1954). Színészként elsősorban paraszti zsánerfigurákat alakított, amelyeket általában mértékkel és szelíd humorral ábrázolt.

Elismertség

Az Országos Filmegyesület egyik alelnöke (1930-as évek).

Főbb művei

F. rendezései: An–Ski: Dybuk. (Új Színház, 1928)
Lengyel J.: A nagy börtön. (Fővárosi Operettszínház, 1929)
Lakatos L.–Kosztolányi D.: Édes Anna. (Belvárosi Színház, 1937). F. filmjei: A gazdag ember kabátja (1912)
A Pál utcai fiúk (1912)
Az ingovány (forgatókönyv, 1918)
Nevető Budapest (1930)
Hyppolit, a lakáj (1931)
Címzett ismeretlen (1935)
Szent Péter esernyője (1935)
Mámi (1937)
A varieté csillagai (1938)
Tiszavirág (1938)
Aranyóra (1945)
Forró mezők (1948)
Beszterce ostroma (1948)
Úri muri (1949)
Déryné (1951).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője